Debrecen: konferencia a postagalambok teljesítményének fokozásáról

Debrecen - Fogarasi József, Grampsch István, Vétek JánosMásodik alkalommal szerveztem Debrecenben olyan rendhagyó előadást, ahol minden érdeklődő sporttársam részt vehetett és az előadókhoz közvetlenül tehette fel kérdéseit, kaphatott azokra hiteles válaszokat.  Ez alkalommal is nagy volt az érdeklődés – mintegy 60-65 fő vett részt a rendezvényen -, jelezve, hogy nagyon nagy igény van a beszélgetésre, az eredmények megismerésére, a tapasztalatok megosztására.

Ez alkalommal is az Új Inkognitó Kulturális Kávézó adott helyet a rendezvénynek. A meghívott előadók, Bárdos István, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke, Grampsch István, Magyarország élversenyzője és Vétek János (Kaposvár), a Giantel BV (Hollandia) cég magyarországi képviselői voltak.

(A teljes cikk szabadon olvasható!)

Fogarasi József megnyitó szavai után Bárdos István előadása előtt két kitüntetést adott át. Az egyiket a házigazdának, Fogarasi Józsefnek a több évtizedes közösségi munkájáért, valamint az “újkori idők” kiemelkedő szervezéseiért, Vétek Jánosnak pedig a kaposvári Anker-napok  szervezésében végzett, nemzetközileg is elismert tevékenységét emlékplakettel ismerte el. Vétek János azzal a szerénységgel és megjegyzéssel vette át kitüntetést, hogy az Anker-napok szervezése egy csapatmunka eredménye, így az a csapat teljesítményének elismerése.

Bárdos István részletesen beszélt és tájékoztatást adott arról, hogy a tagszövetségek a 2013-as versenyprogramjaikkal miként készülnek a 2015-ös budapesti olimpiára. Beszámolójában kiemelte a nyitrai olimpia magyar eredményeit, ahol is nincs szégyenkezni valónk a negyedik hellyel. Az olimpia sorrendiségében a számottevő eredményt a standard galambok helyezései adják, a sportgalambok mérsékeltebb szereplése azt mutatja, hogy mi magyarok nem tartozunk az olimpiaorientált országok közé. Versenyprogramjaink erőteljesen arra épülnek, hogy “egyelőre kőbe vésetten” 10-es csapat,  5 befutós tagszövetségi programokat bonyolítsanak. Személy szerint több esetben próbált a változások elé menni, de ez ideig a tagszövetségek nem mutatnak fogadókészséget a kezdeményezésekre. Nagyon jó volt hallani, hogy a szövetség minden szinten nyitott a változtatásokra, a szakosodásra.

Debrecen - Fogarasi József, Grampsch István, Vétek János, Bárdos István

A második debreceni konferencia házigazdája és előadói: Fogarasi József, Grampsch István, Vétek János és Bárdos István

Szépszámú kérdést kapott Bárdos István a jelenlévőktől. A több területről érkezett sporttársak kérdeztek a klubok szerepéről, a klubok  alakításának feltételeiről, a “kisebbségben” maradtak esélyeiről. Nagyon egyértelművé tette a válaszokban, hogy a cél mindenekelőtt a galambok röptetése. A feltételek megteremtése a tagszövetségek vezetőinek feladata. Idézem: “azért tartjuk galambjainkat, hogy versenyezzünk velük”,  kis és nagy közösségekben egyaránt. A lényeg, hogy a szövetség országos versenyszabályzata ne sérüljön!

A következő előadónkat, Grampsch Istvánt fokozott érdeklődés előzte meg. Hat kérdéscsoportot érintett Grampsch Pista, ezek:

1. Mi a feltétele egy jó állomány kialakításának?

2. Hogyan javítsuk a meglévő állományok eredményeit?

3. Mi kell a galamb képességeinek felszínre hozásához, hogyan csináljuk?

4. Miért fontos a gyorsaság, az első díj?

5. A tagszövetségi versenyprogramokról, azok hibáiról?

6. Hogyan lehet elkerülni a tréningek és a versenyek nagyszámú galambveszteségeit?

Déli vagy délnyugati fekvésű, levegős, de nem huzatos dúcban nagy esélyünk lehet, hogy galambjaink egészségesek és jó kondícióban maradhassanak. Egy dúcnak nem kell szépnek lenni. Nagyobb esély van jó eredményeket elérni közepes minőségű galambokkal egy jó dúcban, mintha kiváló egyedeket telepítenénk be egy levegőtlen, poros, vagy hideg, huzatos dúcba.

Tagszövetségi egyéni díjas galambok beszerzése, hasonló jó tulajdonságú galambokkal keresztezni őket (jót a jóval). 6-8 fiatalt hagyni páronként. Tréningezni őket jó időben. Meg kell szabadulni a sok gyenge galambtól, mert úgyis abból lesz a több. Minden mást el lehet felejteni – mondta a tapasztalt versenyző.

A tenyésztő szerepe meghatározó a jó vagy rossz eredmények elérésében. A jó tenyésztőnek jó dúca van, jó galambokat visz be az állományába, tudja, hogyan, mikor kezelje a galambjait, kézben tartja a dolgokat. Tud selejtezni. Pontosan tudja, hogy mennyire fontos a galambok minősége. Azt is tudja, hol szerezze be őket.

A rossz tenyésztő kapkod, mindenféle értéktelen galambot hord be saját dúcába azért, mert olyan színű még nincs. A tudatosság ismeretlen fogalom számára. Ezeket a tenyésztőket mindettől függetlenül segíteni kell, elsősorban jó tanácsokkal, s ha arra érdemessé válnak, jó galambokkal is. Mert a bajnoknak tudatában kell lennie azzal, ha a vesztesek megelégelik a vég nélküli vereségek sorát, előbb-utóbb abbahagyják a galambászatot. A mi sportunk pontosan olyan, mint a többi sport – vesztesek nélkül nincsenek győztesek.

A következő szempontok: egészséges, jó dúc (pormentesítés), bélsárminta, ha kell vérvétel. Rezisztenciavizsgálat (kezelés). Selejtezésnél 50 % a minimális teljesítményszint. Jó galamb beszerzése (leggyorsabb galambbal keresztezni), röptetés, selejtezés.

Miért fontos a gyorsaság, az első díj? Elsősorban azért, mert gyorsasági versenyről beszélünk. Ha élben jönnek kedvenceink, saját munkánkról kapunk visszaigazolást. De ez így van bármelyik embersportban, vagy az agárpályán és az ügetőn. Az első, a favorit van reflektorfényben. Nálunk is így kellene működnie, hisz az egész világon így működik.

Ezzel szemben a tagszövetségek többsége az igazságtalan, differenciált számításban működő általános bajnokságot favorizálja.

A magyar versenyprogramról, annak, hibáiról  is beszélt Grampsch István. “Inkább a tagszövetségi programokról beszélnék, hiszen minden egyes tagszövetség önálló programmal rendelkezik” – jegyezte meg. A szövetség legfeljebb arra figyel oda, hogy az FCI előírások kilométerre vonatkozóan betartásra kerüljenek. Azok a tagszövetségek, amelyek egy gépkocsival bonyolítják a versenyeiket, csak arra törekednek, hogy 5400 és 6000 km között rendezzenek egy 12-13 utas programot, ebből hirdessenek bajnokot vagy bajnokokat, rosszabb esetben differenciált számítással általános bajnokot. Ez így azért nem jó, mert nincs lehetőség a tenyésztőknek a szakosodásra.

Ez a versenyforma elavult, változtatni kell rajta. Lehetőséget kell adni a tenyésztőknek, hogy erejükhöz, pénzükhöz mérten szakosodhassanak úgy, mint bárhol Európába.

Debrecen - közönség

A közönség egy csoportja. Hasznos információk hangzottak el

“A legtöbb veszteség a fiatal galamboknál fordul elő, elsődlegesen talán erről beszéljünk” – tért át egy másik témára az előadó. Sok mindent rá lehet fogni a napkitörésekre, telefonátjátszók, radarok rossz befolyására, amik ellen nem tudunk tenni. Amin viszont elgondolkozhatnánk, a tenyésztők 90 %-ánál májusban születnek az első fiatalok. Augusztus végén, szeptember elején kezdjük őket trenírozni, versenyeztetni, azaz 4 hónapos korban. Legtöbbjük még nem esett át semmi féle védőoltáson. A legnagyobb vedlés közepén tartanak. A szervezetük a vedlés miatt teljesen le van terhelve. Ehhez jön a közös tréningek, versenyek miatti stressz. Nem beszélve az évek óta tartó fiatalok betegségéről, az adeno-coliról, himlőről és a sok értéktelen galambról.

Ismervén a magyar mentalitást – hadd vesszen! Így azok a tenyésztők is, akik komolyan foglalkoznak fiatal galambjaikkal, részeseivé válnak ennek a nem kívánatos, állandóan visszatérő problémának. “Én ezt a problémát nem ismerem, igaz, évek óta nem is veszek részt közös feleresztéseken. A fiatalok tréningjeit Hegyeshalommal bezárólag, azaz 150 km-ig befejezem.” Ez így 10-12 út. Ez után selejtezem azokat az egyedeket, amelyekkel szemben valami küllemi hiányosságot érzek. A megmaradt fiatalok a következő évben, mint 1 évesek, az első hivatalos versenyen találkoznak először idegen társaikkal. “A versenylistát nézve, úgy érzem, hogy semmi hátrányuk nem származott abból, hogy nem vettek részt a fiatalok közös feleresztésein. Így én nem ismerem a nagy veszteségek problémáját.”

“Az öreg galambok veszteségeivel kapcsolatosan nem tartom helyesnek, hogy vannak tagszövetségek, amelyek évről-évre irányt vagy feleresztési helyeket változtatnak” – mondta Grampsch István. Ez is oka annak, hogy a korábbi évben jól teljesítő galambok az új feleresztési helyről kevésbé teljesítenek vagy elvesznek. Mivel a szakosodásra a tagszövetségek lehetőséget nem biztosítanak, olyan galambok is kerülnek hosszabb távokra, amelyek nem oda valók. Így egyértelművé válik a veszteségek növekedése – fejezte be előadását a kitűnő versenyző.

A kérdésekre rengeteg hasznos választ kaptak a sportbarátaim. Alig akarták abbahagyni.

Vétek János előadása következett, magas igényességgel összeállított, vetített képes tájékoztatót kaptunk. A tudományos alapokon nyugvó szakelőadást Vétek János tanári módon, mindenki számára közérthető nyelven tartotta meg. Egy élmény volt. Köszönjük.

Az elhangzottak röviden:

Ismertette a haszon- és sportállattenyésztés alapjául szolgáló tenyésztésszervezés elméleti alapjait, felépítését, szerepét és jelentőségét. Kiemelte a kontroll, azaz a megfelelően egzakt körülmények között minél nagyobb számban felvett teljesítményadatok alapján meghozott tenyésztői döntések szükségszerűségét. Ismertette az additív öröklésmenet alapjait, tenyésztői tevékenységben betöltött szerepét. Anker Alfonz megállapítási alapján bemutatta a versenyteljesítményt befolyásoló legfontosabb additív és nem additív tulajdonságokat. Kitért ezek versenyértékelési rendszer általi befolyásoltságára, bemutatva a versenyértékelési rendszer genetikai előrehaladásra gyakorolt hatását, rámutatva jelenlegi értékelési rendszerünk, elsődlegesen a nem additív tulajdonságok túlsúlyozásában és a különböző távokra történő alkalmasság mellőzésében megnyilvánuló korszerűtlenségére.

Tárgyalta a kórokozók féken tartásának és a mellékhatások minimalizálásának paradoxonnak tűnő kettősségét, ismertetve a viszonylagos megoldás keresésének alapelveit és kritériumait. A genotípus környezeti interakció ismertetéséből kiindulva kitért a hazai galambászat rendkívüli heterogenitást mutató tartástechnológiai problematikájára. Kiemelten beszélt a különböző hatóanyagok megfelelő dozírozásának jelentőségéről és az ezen a területen is nélkülözhetetlen alapismeretekről (ismertetett termékösszetétel, testtömegkilogrammra javasolt hatóanyag mennyiség). A “kórélettani piramis” segítségével bemutatta a különböző egészségügyi problémák mielőbbi felismerésének jelentőségét, beszélt a fertőzési lánc megszakításának jelentőségéről és lehetőségeiről.

Követendő célként a minimális gyógyszerfelhasználásra történő törekvést jelölte, ismételten kiemelve az ehhez szükséges tárgyi és elméleti feltételek biztosításának szükségszerűségét.

A rendezvény kötetlen beszélgetéssel ért véget. (Fogarasi József)

Aktuális? Doppingolás a galambsportban
Egy legenda, aki nem hirdetett és nem szerette a nyilvánosságot: Louis Van Loon

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*