Beszéljük meg: következmények és magyarázatok

feleresztésAzt gondolom, hogy nem tévedek nagyot, ha azt állítom, ilyen versenyévet még nem zárt a magyar postagalambsport.

Túlságosan „okosnak” sem akarok látszani, de már a 2013. évi tréningröptetések kezdetén felfigyeltem az időjárás drasztikus megváltozására, természetesen akkor még nem lehetett a következményekre, a hatásokra így számítani. A legtöbb tagszövetség a versenytervezeteit már jóval korábban elkészítette és mintegy „kőbe véste”, hogy a szövetségi versenybizottsághoz március 1-ig le tudja adni – elkészültek a feladattal.

A mi egyesületünk (S-01 Debrecen) egyesületi összefogásban, tagi hozzájárulásból, és néhány áldozatot vállalni kész mesteremberrel elkészített egy 21 db szabvány ketreces felépítményt, higiénikus szállítást biztosítva 850-900 db galambnak.

A cikk teljes terjedelmében szabadon olvasható!

Minden előkészület után, elintézve a hivatalos formákat is (főállatorvosi engedélyek, stb.) megszerveztünk egy 8 utas programot 160 km-ig. Rögzítve azt, hogy reggeli gyűjtésekkel kellően beavatkozhatunk a kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén. Természetesen ilyen rugalmasan egy tagszövetségi programot lebonyolítani nem lehet. Ennek okai a nehézkes vezetés, a kreativitás, a döntésképtelenség, bizalomhiány stb.

Következmény: minden gátló és gáncsoskodó intézkedés ellenére a program kitűnően sikerült, szinte veszteség nélkül és időben be tudtunk csatlakozni a tagszövetségi versenyek indulásakor.

Meg akartam győződni, hogy rugalmasan, megkímélve a galambokat a korai időjárás és a nagytömegben történő szállítástól és stressztől, segítünk-e galambjainkon. Vannak információim, hogy nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, sok tagszövetség egyesületei, egyéni tagjai, akik képesek voltak anyagi forrásokkal megóvni galambjaikat és csak önmagukban keresni a hibát. Ha így történt, mindenütt hasonló jó reményekkel kezdhették a szezont, minimális veszteséggel.

Én több rendezvény házigazdájaként mondhatom, minden élversenyző, aki akár meghívottként, akár hozzászólóként belefolyt az Újragondolás – konferenciák a postagalambokért című munkákba, kivétel nélkül ezen az állásponton képviselték a postagalambok sorsát.

De nehogy félreértések legyenek, én nem a tagszövetségek ellen, vagy azok programjai ellen vagyok. Hiszen én magam is közel 20 évig voltam a Kelet II. Kerület elnöke! Amit én hibának látok ezen a téren, az az, hogy rengeteg egyéni érdek mentén működnek manapság a tagszövetségek. Sokszor a hangosabb, pénzesebb tagok diktálnak, a demokratikus elvek érvényesítése helyett.

Magyarázatok: a döntések előkészítésében vannak a problémák.

debreceni S-01 felépítménye-500

A debreceni S-01 egyesület új felépítménye. Szinte veszteségek nélkül bonyolították a programot

A gyakorlat az, hogy a verseny- és edzőprogramokat a közgyűlések fogadják el, ők döntenek valamikor januárban, februárban. De hogy? A közgyűlés összehívva, a küldötteknek az éves programok a VB által közzétéve? Vagy inkább nem? A költségek bázisadatok alapján összeállítva stb. – mindez így történik?

Megkockáztatom az ország háromnegyedén-négyötödében az egyesületekben nincs megtárgyalva, előzetesen véleményezve, tagi határozatokkal képviselve az éves program. A döntés olyan, amilyen így lehet, Ad hock módosításokkal, a költségek elemzése nélkül, az olimpiai kategóriáktól „elszállva”, stb. Csodálkozunk, hogy az eredmények – ha tisztességesek – olyanok, amilyenek?

Egy fontos önkritika: én, aki ezekről írok, mostanság igencsak közepesnek mondható eredményekkel kell, hogy megelégedjek. Én tudom az okokat, de azokat csak én tudnám megváltoztatni. Egyesületem szintén közepes eredményeivel nem tűnik ki! Egy fontos adalék, ekkor (télen, tavaszig) mindenki „tele van” galambokkal, a tagok többsége hiszi, hogy bajnok lesz.

Hogy mégis veszem a bátorságot és kifejtem véleményemet, azt azért teszem, mert közel 50 éve galambászom és jó kapcsolatokat ápolok bel- és külföldi neves és sikeres emberekkel. Van megfelelő rálátásom a dolgokra.

Amikor azt kezdtem vizsgálni, milyen okok lehetnek a háttérben, arra az eredményre jutottam, hogy nagyon sokan a mennyiségi szempontok felé tolódtak el a minőség rovására.  Jó eredményhez jó galamb kell, amelyeknek egészségesnek kell lenni. A nagy létszámok tartása olyan gond, amit nehéz és költséges megoldani. A túlzsúfolt galambházak lakói nem érzik ott jól magukat, nincs komfortérzésük, nincs kötődésük a helyükhöz. Itt hamarabb terjednek a betegségek, nehezebb áttekinteni és beavatkozni, ha kell.

Különös érdeklődéssel tekintettem több új kezdeményezés felé. Elég, ha annyit jegyzek meg, hogy két fontos dolgot tapasztaltam ez évben. Az egyik a Royal és a Budapest Derbyk létrehozása és lebonyolítása. Fontosnak ítéltem meg a kezdetekkor. Erre példa A postagalamb magazinnak és az internetes portálra írott hozzászólásom. Nagyon szurkoltam, hogy a Nagypál – dr. Gotthard kettős vállalkozása sikeres legyen.

Többen értetlenül jelezték felém, hogy mit izgulok én debreceniként a budapestiek sikeréért?

Mert ez ORSZÁGOS ÜGY!! A fejlődés útja!

A másik fontos most történt, a 2013 augusztus havi Postagalambsport szaklapban közzé tett, a jövő évre elővetített változások.. Ami ott le van fektetve lényegi változtatás nélkül, talán hamarosan visszaállítja a szövetség tekintélyét, hatékonyságát, felelősségét. Azért emelem ezeket ki, mert a minőség felé irányítja a figyelmet.

Úgy lenne teljes a kép az idei évről, ha a fiatal galambokról is múlt időben írhatnék. Az eddigi információk és hírek itt is „katasztrofálisak”. Már a híradások az augusztusi induláskor hátborzongatóaknak tűntek. Manapság az internet, a facebook világában bármely pillanatban olvashatóak, villámgyorsan terjednek a hírek.

A fiatalok hatalmas számú veszteségei, járványszerű megbetegedései, pusztulása, a röptetésről aznap nem érkezett galambok örökre elvesztése idegtépő gondok. Sok tenyésztő sok féle megközelítésben vélekedik ezekről a tényezőkről. A lokátorok okozta zavaroktól a rendkívüli naptevékenységen át a közös szállítás során terjedő fertőzésig, sokminden elghangzik.

Az eredményes tenyésztők tanácsaira, véleményére oda kell figyelni. Ők azt vallják, jó galamb, egészség, rendszeres kezelés (nem feltétlen gyógyszerezésre gondolok) a feltétele a tartós jó eredménynek. Mindenkinek annyi galambot célszerű tartani, amit szakszerűen el tud látni. Óvakodni kell a zsúfolt dúcoktól.

A nagyszámú veszteségek okait ezen túl is probléma megfejteni. Mert érdekes módon ezek nemcsak magyar jelenségek, halottam németországi, romániai, szlovákiai stb. hasonló panaszokról. Vannak információim tagszövetségi szintű 70-80 %-os veszteségekről és még csak a második versenyeknél, 150-300 km közötti távokról van szó.

Már évek óta a 2001.szeptember 11-i merénylet okán figyelem a radartevékenységek hatását és sohasem tapasztaltam mást, mint hogy azon a napon, illetve a közeli napokon nagy veszteségekkel jártak a versenyek. Ezt a tényt megerősítette bennem Gyulai Jóska feltáró írása.

Sok féle magyarázat lenne, hacsak nem megyünk afelé, hogy olyan mértékű a galambszállító járműveink fertőzöttsége, hogy egy „sima” eljárással már eredményesen nem tudunk megoldást találni. A probléma ezzel az, hogy adminisztratív módon, egyszerűen „tudomásul vesszük”, hogy a fertőtlenítőszer jó, a fertőtlenítés elvégzését tényként kezeljük és kész! Ellenőrzik-e vagy sem, az már másodlagos. A coli lappangási ideje pl. 2 hét, azután robbanásszerűen tör elő.

Nem tudom megkerülni azt az alapigazságot, amit A postagalamb újságban Furucz Zoli is kiemelt. Idézem: ”A szöget a fejembe egy, a debreceni galambászfórumon elhangzott előadás ütötte: Grampsch István arról beszélt, hogy ő évek óta magántréningeken készíti fel fiataljait – tegyük hozzá, sikeresen. Évesen és idősebb korban galambjai kiválóan teljesítenek, hogy csak egy példát említsek, a Royal Derby egyik középtávú versenyén az első tizenegy galamb az övé volt.”

Facebook bejegyzés ma, Szirácsik Ervintől: „A tegnapi-szombati utakról ki mit tud, milyenek a veszteségek? A Hajdú kerületben óriási a veszteség, a galambok 20 %-a még nincs otthon, még tart a verseny, ezt az infót tudom eddig!!” Egy másik mai bejegyzés Lélek Istvántól: „Felénk is nagy a veszteség! De miért van az, hogy mindenki a nevezett galambja felét veszti el?! Érdekes! Nincsen az, hogy valakinek mind meg van, vagy csak a háromnegyede. Na meg ez a sok galamb, hová tűnik?” Egy figyelemre méltó gondolat Ökrös Kálmántól:  „Hova tűnnek galambjaink? Abban biztosak lehetünk, nem mindet fogyasztják el a ragadozók. Több eshetőség van, de elsőként a betegség, ami szinte biztosan befolyásolja hazatérési esélyüket, ma már minden galambnak haza kellene találnia, hisz évtizedek óta erre vannak tenyésztve, de különös dolgok mindig történek, időjárási tényezők a másik, ami tizedeli az állományokat.
Hiába fejlődtünk az elmúlt 8 évben annyit! Lehet, hogy ebben kellene keresni a megoldást? Ez a szó sokszor előtérbe kerül: ‘most meg úszták'”.

Hát itt tartunk, és ha valakinek van jó magyarázata a leírtakra, szívesen olvasnánk.

Fogarasi József (Debrecen – 2013 szeptember)

[poll id=”21″]

Beszéljük meg: sokféle vélemény hangzik el
Ha az egyetemen tanul, édesanyja segít neki

Hozzászólások

Beszéljük meg: következmények és magyarázatok — 7 hozzászólás

  1. Erre a "sok galamb elveszik" dolognál senki nem gondol a rohamosan fejlődő kommunikációra!  Mert (mivel elég régóta galambászom) az ilyen tecnikák fejlődésével (müholdas rendszerek, telefonhálózatok, rádió, tv, honvédség, stb) egyenes arányban megfigyelhető a galambjaink veszteségeinek az emelkedése!

  2. Megfigyelésem. Tanyám Cegléd Öregszőlőnél van. A Gödöllői dombság végénél.Ha a galambok a völgyben mennek biztosan utaznak, de mikor bejönnek a gyömölcsfák szölők főlé veszteség van, Főleg a Szolnok és környékének. Érdekességként emlitem 3 méter magasan repülnek a vas út mellett.Az hogy az uj tecnika be játszik biztosan igy van.Minden tornyon, emeletes házon van átjátszó állomás. Barátaim megfigyelték, Ha a Magyar galambok a Szlovák alföldön végig szálnak. A BÖRZSÖNY MÁTRA VÖLGYEIBEN JÖNNEK BE. Ha viszont DOBOGÓ KÖ Felett repülnek be Már az északibb egyesületek nyernek. /Kötelezővé tennék egy munkanaplot, mikor mivel fertötlenítették le a ketreceket. 5 évig megörzendően.Bár most nem versenyzek. Nincs is galambom. Csak szövetségi pártoló tag vagyok. 2390 számmal. 1976-2010 ig Szövetségi tag, Egyesületi tag voltam az A-25 ben..Figyelemmel kisérem a postagalamb sportot. De addig mig nagy börzéken, Galambpiacokon ,MÁS GALAMBJÁT AMIT MEGFOGTAK ÁRULJÁK. MINT FOGOTT GALAMBOT, Nem lesz fejlődés. NÉHA 300 ft ért csodálatos galambok kerülnek eladásra igazoló kártya nélkül. Halasi Attila. 60 múltam aug 6 án./2390 sz,szám.

  3. Attila. Örülök a hozzászólásodnak, mert hasonló megfigyeléseket tapasztaltam már az 1986-1998-as évek röptetésein, volt olyan versenyünk Teplicéből (kísérőként voltam) amikor a start utáni hazafelé vezető úton egyszer csak arra figyeltem fel, a galambcsapat- több száz galamb – 1-1,5 m magasan repülve jöttek haza felé. Azt nem tudom , hogy csak a mi kerületünk galambjai voltak mert több kerület eresztett akkor. Nem is egy időben. Az itthoni galambász barátaim nem akarták ezt elhinni, mert a “köztudatba” az él, hogy a galamboknak vannak tájékozódási pontjuk útjuk során amit felismernek. Most mindenki azt gondolja, hogy a Duna vonalán repülve jönnek. Valóban? Mi van a szlovák, cseh útiak esetében.?
    Az biztos, hogy egyre több zavaró tényező van a légtérben, ami nehezíti a versenyzőink dolgát.
    Az pedig egyenesen megmagyarázhatatlan, hogy manapság több ezer galambunk veszik el örökre. Régen még napok, hetek múlva is képesek voltak hazajönni galambjaink. Igaz és talán némi magyarázat, hogy akkoriban “csak 800-900 m/p sebességet repültek”. Ma azt gondolom a sebességért fizetni kell.

  4. Ezt a “követik az utakat,folyókat” tényt én is csak igazolni tudom!Bizony sokszor találkoztam ilyen dologgal utazásaim során!(Volánnál dolgoztam 10 évig!)Az alacsonyan repülés az utak mellett átlagban szélcsendben vagy szembeszélben történik!Hátszélben viszont a galambok olyan magasan repülnek ,hogy alig látni őket.És ha nem is bizonyos “tájékouzodási pontokat” de utakat és folyókat követnek.Főleg ha az majdnem megegyezik a hazavezető uttal!És a Cseh utaknál bizony “használják” a Brno-Prága-Teplic autó utat!És bizony a “Duna-völgye”is létezik!Csak meg kell nézni az országos listákat!Erről a Sokezer galambunk veszik el ,meg bizony igen is az emberi akar-akaratlan környezeti szennyezést okozó tevékenységének is köszönhető(kommunikációs fejlődés)!Mert én csak arra tudok gondolni ,mikor egy elveszett galambot például Lengyelországbl,Észak- Németből,vagy épp Svédből,azaz épp a hazarepülési irányának pont az ellenkezőjéből jelentenek(már amit jelentenek)És még ráadásul ezek nem is “fiatal”galambok,hanem rutinos vén rókák!De én csak ezt az egyik és nem elhanyagolható oknak tartom,a többi(betegségek,tartásikörülmények,szállitási ,és start)anomáliákhoz!

  5. Én is sokszor voltam kísérő.Ha a saját galambjaival találkozik a kísérő a hazafelé vezető útján,akkor ott nagy bukfencnek kell lennie.Vagy óriási ellenszélnek!

  6. Fiatalok- Borítékolt Veszteség.

    /Okfejtés/

    Fiatal galambok vesztesége az utóbbi években rohamosan nő. Szinte évről évre egyre több fiatal galamb veszik el. Hivatkoznak mindenféle külső behatásokra, napkitörés, mágneses tér változás, adótornyok hatása, radar, új betegségek támadása, időjárási front, és még ki tudja, mennyi kifogást találnak, amiért a fiatal galamb elveszik.

    Pedig szinte borítékolva van a veszteség.

    Emlékeznek arra, hogy a 70-80-as években a nők különböző fogamzásgátló tablettákat szedtek, amelyekből kéz, láb nélküli, és sorolhatnám, hogy milyen gyerekek születtek a világba. A sok kémiai vegyi hatás beavatkozott a születendő gyerekek genetikájába. Vagy például az alkoholos befolyásoltság alatt fogamzott gyerekek is nem teljesen egészségesen születnek meg. Ma már figyelmeztetnek az orvosok, hogy mit egyen, és mit ne tegyen a leendő szülő a terhesség előtt, és az alatt. Ezek mind azok a mai gondok, amire gondoltam a galambok veszteségénél. Tudja minden galambász, hogy év kezdésekor, a versenyek előtt, a párosítást megelőzően le kell kezelni az egész állományt. Na, ez az a pont, ahol mindenki mindennel próbálkozik, először 3, aztán 5, és a mai években már 10 napig kell a különböző csodaszerekkel itatni, etetni a postagalambokat. Mindenki kipróbál mindent, amit hall a barátjától, hogy ezt próbáld ki, meg azt, és aztán szalad az állatorvoshoz, mert nagyon híg a galambok széklete, és nem akarnak repülni. Az állatorvos látatlanból még felír jó drága új gyógyszert hivatkozva valami új betegségre, ami majd meggyógyítja a szegény agyongyötört galambunkat. Hát ez az a pillanat, ami után mi nekiállunk párosítani, és várjuk, hogy meg szülessen a csoda galambunk. Az ilyen beavatkozások után ne csodálkozzon senki, hogy selejtes galambunk fog születni. Úgy néznek ki, mint a postagalamb, csak nincs semmi eszük, elveszítették a tájékozódó képességüket. Ezt tudom bizonyítani, amikor a barátom nyár végén mondja, hogy olyan egészséges, és szép fiataljai lettek, hogy ha lenne gyűrűje, bizony legyűrűzné őket. Vagy gondoljunk arra, miért vesznek el az első kelésű galambok, és miért jönnek haza az egy, két tollas galambok. A versenyek alatt, és vége után nem kapják már azokat a kémiai anyagokat, ami befolyásolhatná a tojásból kikelő galambot. A genetika egy nagyon kényes sérülékeny a vegyületekkel szembe. Befolyásolja a születendő idegpályákat, adottságokat és immunrendszert, öröklést. Mi tesszük tönkre a galambjainkat, és ezért van az, hogy több mint fele elveszik, pedig jó derült időben lettek edzve, elengedve, és úgy elvesznek, hogy soha nem találnak haza. De leírok még egy esetet, amikor az egyik Sporttársam vásárolt tojást egy versenyt befejező régi galambásztól, és otthon kikeltette a saját galambjaival. Amikor elkezdődtek az edzések a kikelt galambokkal, akkor vette észre, az ő kezelt állományának sokkal nagyobb a vesztesége, mint a behozott tojásokból kelt galamboké.

    Összegezve a problémát mi galambászok keltjük életre, hibás kezelés, a rossz kezdés, és még rosszabb befejezéssel. Hol van bebizonyítva, hogy az s sok adalék, ismeretlen vegyületek milyen következményt hoznak? Mi mire jó, és milyen mellékhatása van.

    Változtatásra van szükség, nagyon elment a galambászat a gyors eredmény, siker, a pénz irányába. Sürgősen tenni kell valamit, ami biztosíthatja az egészséges állományok létrejöttét.

    Van közöttünk sok jó állatorvos galambász, talán Ők tudnának ajánlást tenni, hogyan tovább.

    Bagaméri László

    2013-08-31

    N-18 Lajosmizse

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*