Debreceni konferencia: itt az idő a gyökeres változtatásokra! (videó: Bárdos István előadása)

Fogarasi JózsefDecember elején fejeződött be a harmadik debreceni konferencia – amelyet ezúttal is Fogarasi József szervezett – a postagalambokért. Nagy siker volt.

Öt tagszövetségből 58 fő vett részt a rendezvényen. Sajnos ezúttal még kevesebb debreceni sporttárs jött el, mint a korábbiakra. A tagszövetség vezetői közül pedig senki. Az ebédnél nagyon sok budapesti és vidéki sporttárs kérdezte, mi lehet az oka? Nekem olybá tűnik, a legutolsó tagszövetségi küldöttgyűlésen elhangzottak miatt, hogy bizonyos fásultság uralkodott el. A vezetőségválasztásra állított jelölő bizottsági jelöltek szinte kivétel nélkül (természetesen vannak kivételek) tiltakoztak a jelölése miatt és nem kívánják a listás jelölését.

A konferencia Fogarasi József ötletgazda, a „védjegyének tekinthető” megnyitójával indult.

Cikkünk teljes terjedelemben szabadon olvasható!

Ez alkalommal A postagalamb szerkesztősége, Furucz Zoltán főszerkesztő is megtisztelte a konferenciát, az újság részére videófelvételt készített (Bárdos István szövetségi elnök nagyon fontos témákat boncolgató előadásának videója e cikkünkben nézhető meg – a szerk. megjegyzése).

A fórum, mint minden alkalommal, Bárdos Istvánnak, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnökének előadásával indult. A másodikként Nagypál László, a Galamb Derby társtulajdonosa és működtetője tájékoztatójával folytatta munkáját a konferencia. A sport gyakorlati oldalát Ökrös Kálmán és felesége, Andika ismertették. Nagyon érdekes volt hallgatni a többszörös tagszövetségi bajnok és tagszövetségi mester gondolatait, kiegészítve agrármérnök feleségének genetikához kapcsolt, motivált eszmefuttatásával.

Mindennek úgy adott helyet a Debreceni Napraforgó Waldorf Általános Iskola, hogy lehetőség nyílott galambok tombolájára is. A tombolagalambokat Bárdos István (5 db) és Ökrös Kálmán (5 db) ajánlották fel és hozták el.

Azért nem megyek részletesen a beszámolók ismertetésébe, mert szeretném, ha mindenki egy kívülálló, A postagalamb magazin tudósításából alakíthatná véleményét.

Jelenleg a postagalambsportban feltárt, több éve lappangó, sorozatos szabálytalanságok nyitott folyamatának értékelése és nyilvánosságra hozása a Magyar Postagalamb Sportszövetség hatásköre és feladata. Ide annyit kell megjegyeznem, hogy jelen volt Tasi Tibor, aki elmondta, milyen feladatot vár el és milyen cselekedeteket tett eddig a szövetséggel kapcsolatban (azt segítve) a galambászatunk megtisztulása, megújulása érdekében.

Mivel én a debreceni S-01 Postagalambsport Egyesület elnöke vagyok, kijelenthetem és meggyőződéssel vallom a múltam okán is, hogy minden az egyesületben dől el. Ahol a szabályok betartása alapérték és nincs barát, főnök, beosztott, családtag, ha azt meg kell követelni és ellenőrizni kell. A szabályokat azért alkottuk (alkották), hogy azokat betartani mindenkinek kötelessége.

A sok probléma miatt egy kissé hiteltelenné váltak a magyar postagalambászok eredményei, amit nagyon sajnálok, mert nagyon sok sikeres ember is áldozatul esik és szenved miatta. Az eddigi élettapasztalatom mondatja velem és nem én találtam ki, de igaz: a becsületet elveszteni könnyen lehet, azt visszaszerezni roppant nehéz.

Hiteles vezetőkre, szabályosan működő egyesületekre, tagszövetségekre van, lesz szükség.

Engedjétek meg, hogy egy 1986. évi élményemet megosszam veletek. Nagyon sokan ismerik még a „régi vagy akkori” szövetségi vezetők és jó páran a Debrecen és Környéke Kerületből is dr. Detlef Langheim rekeni, és néhai dr.Hans Reinmann seveleni, Rolf Kompes és Peter Janßen (jelenleg a német szövetség bíráló bizottságának elnöke, szövetségi alelnök) barátaimat. Már többször megfordultam addigra náluk és ők is voltak itt nálunk.

Szóval meghívásukra kint voltam, amikor bemutatták az akkori német szövetségi rendszert. Végigvezettek a gyűjtéstől a verseny végéig az eredmények dokumentálásáig. Az a régió (RV) akkor mintegy 5000 aktív versenyző tagot számlált. Ez a legerősebbnek számító Ruhr vidék. Központi gyűjtőhely volt 1000–1500 tag részére kialakítva, az RV Reise Verein saját szállító járművekkel rendelkezett. Voltam a gyűjtésen. Úgy ment kb., mint itt a Royal Derbin, baráti (vagy nem) hangulat, evés-ivás lehetőséggel. Erre alkalmasnak kialakított módon.

Akkor még csak hagyományos órákkal történt a versenyzés. Mindenki egyenként átadta a galambokat, visszakapta a szállító ketrecét és egy elindított, leplombált órát és ment vagy maradt. Amikor a Taubenexpress megtelni közeledett, a felelős telefonált és jött az újabb üres kocsi és minden ment tovább.

Másnap volt a verseny. Akkor ennek az RV-nak Hans Reiman seveleni barátunk volt a választott szövetségi startere. A lakására telepített (szövetségi finanszírozású) műholdas időjárásfigyelő rendszer működött. A start előtt feltérképezve a hazafelé vezető útvonal időjárása. Közben érkeztek a szállítójárművek galambász kísérőinek bejelentkező telefonjai, a startkész állapot jelentése. Amikor a starter úgy ítélte meg, hogy várhatóan sikeres lehet a verseny, kiadta a startengedélyt.

A startok visszajelzése kötelező volt. Akkor még műholdas követő (GPS) nem volt. A start igazolásának előírt módja volt, hogy egy társegyesület, vagy kapcsolt személy azt írásos formában megtette.

Jött, ami jött. Galambvárás, rögzítés stb. Ki-ki eldönthette, meddig kívánja várni a galambokat. Az órákat bármikor le lehetett a gyűjtés helyén a bizottságnak adni. Pár órával később a leadott órában rögzített galambok métersebessége ki volt listázva. Másnap a kész előzetes listák futárpostával a versenyzőhöz kézbesítve.

Tudom, mert akkoriban is „megkaptam” idehaza, amikor elmondtam, hogy ott milyen az életszínvonal meg itt milyen. De most itt a konferencián is elhangzott, hogy legyen központi gyűjtőhely, egy településen egy egyesület, tehát nem izgatok senkit vele.

Idézek: „nonszensz, hogy egy városban egy-két órát kóvályog az egyesületek között a kocsi”.

Még ehhez a témához, ami akkor is igaz volt, most is az! Németországban volt és ma is van több tradicionális egyesület, aminek tagjai zavartalanul versenyeznek, pedig a taglétszám csak 4-5 fő élő tag. Az egyesület ott a hagyomány, az összetartozás érdekében fontos, a technikai dolgok a központi gyűjtőhelyeken zajlanak.

Még emlékszem azokra az időkre, amikor ilyen kérdésekre a vezetők, a sima tagok azt mondták: jó-jó, ez a jövő, nem vitás, de ki meri ezt meglépni?

Na ezért is tartunk ott, ahol.

 

MONDD EL TE IS A VÉLEMÉNYEDET!

[poll id=”22″]

 

Korábban azt írtam egy cikkemben, hogy vissza kellene állítani a szövetség renoméját. Most éppen ideje lenne, ha nem akarunk a világ szemében hiteltelenek lenni! A becsületesen elért eredményes sporttársaink érdeke ezt kívánja!

Jó repülést és boldog új évet kívánok minden sporttársnak! (Fogarasi József – Debrecen, 2013 decembere) ♦

Debreceni konferencia: a Galamb Derby folytatja! (videó: Nagypál László előadása)
Elárverezik Berend Ruwen teljes állományát

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*