Szövetségi küldöttgyűlés: vita a Derby Klubról

szövetség logójaAz idei küldöttgyűlésen a korábbi gyakorlathoz hasonlóan az egyik legfontosabb napirendi pont az alapszabály módosítása volt. A legtöbb változást más törvények és rendeletek módosulása teszi kötelezővé, de volt számos téma, amit saját hatáskörben kellett mérlegre tenni és a döntést meghozni.

Az egyik ilyen az a javaslat, hogy a jövőben a Derby Klub a maraton klubokkal azonos jogokkal szervezze versenyit. Ezt két felszólaló, Bátor Antal és Mészáros János is ellenezte. Érveik érdekesek és bizonyosan vitára ösztönöznek sok embert, hiszen az egyik legfőbb ok, amiért ellenezték az alapszabály ezen megváltoztatását, hogy a Gotthard László és Nagypál László nevéhez kötődő kezdeményezés elviszi a kerületi kocsikból a galambokat és elcsábítja a tagokat.

Azzal, hogy végül az alapszabályba nem került be a klubok közé a Derby Klub, igazán minden maradhat a régiben, hiszen egy tagszövetség felügyeletével továbbra is szervezhetik a versenyeiket, tehát ha úgy tetszik, “el fogják vinni a galambokat és a tagokat”. Ha pedig arra kényszerítik őket, hogy a szövetségtől teljesen elkülönülve tevékenykedjenek, akkor is várhatóan sokan mennek hozzájuk, mert a versenyzésnek ez az új formája egyre inkább utat tör magának.

Nagyon sokan ugyanis túlhaladottnak és reformra szorulónak tartják azt a csapatversenyzést, amit például Bátor Antal és Mészáros János is véd és támogat. ♦

Szövetségi küldöttgyűlés: megújulás a választáson
Szövetségi küldöttgyűlés: vita a Villám klubbal

Hozzászólások

Szövetségi küldöttgyűlés: vita a Derby Klubról — 26 hozzászólás

  1. Akkor sem lesz versenyző ha sokan gátolják a Derbi Klub tevékenységét.
    Mert abba hagyják a sportot. Nagyon sok a kiadás és az emberek megelégelték, hogy csak befizetünk és semmi nem jön vissza belőle.Én is gondolkodom rajt és még sok ismerős galambász.A másik Mikor fogják a kerületi autókat ellenőrizni, hogy megfelelnek -e a szabályzatban leirtanak.És ha nem, lesz e szankcionálva, vagy csak baráti alapon lerendezik.
    Üdvözlettel Gazdag István

  2. A tagokat és a galambokat miért tuja elcsábítani a Derby Klub? Biztos jobb anyagi ko ndiciòkat tud nyujtani,és más lehetöségeket a verseny értékelésre pl.nem egy oklevé lért jobb esetbenn serlegért folyik a harc! Ez már nem vonzó! A röpköltsèg a legtöbb tagszövetségbenn 1cs 25000-30000ft brutális!!! Igaz 1000-1500 galamb szállitása ezt indokolja is! A tagszövetségeknek össze kell álni hogy eggy autó a szabájok betartásá val megteljen! Nagy létszámu versenyeket kell csinálni és az összes indulo bol egyéni nagy listát és ebböl lehet bontott listákat csinálni! De nem fordítva!!! Tisztelt Bátor Antal sportárs az ön memoriája elég szelektív mert ön a 29-es “Tagszö vetségét” a 12,13,16-os tagszövetségek kárára hozta össze most meg eggy gráll lova g szerepébenn tetszeleg!!! Üdvözlettel Cseledi Sándor

    • Udv Galambaszok, srry,h.epp Cseledi urnal csatlakozok be, de ciki ami itt van, szeretett sportunkban! Igen, szep dolog a regi kb.15 versenyutbol allo rendszer, de mar reges-reg elavult!! Udv, DERBY, vegre van ertelme galambaszni es aki nem nyugdijas igenis elobb-utobb csatlakozni fog a DERBYhez, hajra galambok!

      • Kedves Vezetok, Sporttarsaim, Okoskodo Nyugdijasok es persze ‘Kivetelek’, eljott az ido, valtani kell, REFORM KELL! LE A REGI, ELAVULT, IDEJETMULT, ODON VERSENYRENDSZDRUNKKEL! Koszonjuk nem kell!!! Csatlamozzunk a DERBY KLUBhoz, legyen elerheto a Derby Klub az egesz orszagban, minel elobb, mar holnap, ha lehetne! Elegem van mar a regi, unalmas, vegtelen hosszusagu 15 versenyes gyilkos rendszerbol, en nem vok nyugger, nincs nekem erre idom, dolgoznom is kell, es igen, szeretnek penzt szerezni GALAMBASZATBOL, ITT, MO.ON!

  3. teljesen érthetetlen hogy mennyire elenne vannak egy egy új versenyzési formának értem ezt a derby klubra! de majd a galambászok fogják ezt eldönteni hogy igényt tartanak vagy sem egy modernebb korrektebb nyugodtabb olcsóbb galambászatra!

  4. Tisztelt Sporttársak!

    Úgy gondolom, sokan nem látják a fától az erdőt.
    Csak emlékeztetni szeretnék arra, amit a rendszerváltoztatás után megtapasztaltunk. Jöttek a multi cégek képviselői, milliárdos háttérrel, ígértek nagyon szépeket, nagy fejlesztéseket, (messziről jött ember azt mond, amit akar), mi tárt karokkal fogadtuk Őket, naivan eladtuk nekik az iparunkat, mindenünket fillérekért. A kedves Multi bácsinak azonban nem tetszett a kevés megmaradt hazai konkurencia, letolta az árakat veszteséges szintre egy-két évig, amíg a konkurencia szépen be nem csődölt. Ő megtehette, elképesztően nagy tőke állt mögötte, a pár év alatt kitermelt veszteség, neki elhanyagolható mértékű volt. Amikor azután a konkurencia kipurcant, vagy azonnal, vagy az adókedvezmény lejárta után, bezárta a gyárat, és kirúgott mindenkit. A piacot viszont megtartotta, behozta a saját termékét külföldről (sokszor silányabbat) és azt eladta nekünk. A legkevésbé sem érdekelte, mi lesz az emberekkel, Ő piacot akart venni és csak a profit érdekelte. Remélem sokan látták A bárányok hallgatnak című filmet, aki nem látta az, feltétlenül nézze meg, nagyon jó film. A filmből kiderül, hogy a főhős nyomozó nőnek, gyermekkora óta visszatérő rémálmai vannak. Történt vele, hogy kislányként, akkor ment be az istállóba, amikor a húsvéti bárányokat vágták. Nem értette, miért olyan hülyék a kisbárányok, ha látják a társuk levágását, nem szaladnak el, hanem ott állnak és várják a sorsukat. Az a kérdés kedves Sporttársak, nekünk galambászoknak annyi eszünk van, mint a birkáknak, vagy egy kicsit több? Szépen hagyjuk, hogy kinyírjanak bennünket, vagy próbáluk tenni valamit. Minden tiszteletem, azoké a galambász vezetőké, akik a szövetség küldöttközgyűlésén a Derby Klub ellen szavaztak!

    A Tagszövetségünkbe kiment egy körlevél, melyben ezt a témát feszegetem, egy az egybe bemásolom ezt a részt.

    Tisztelettel: Izer László

    Idézet a tagjainknak kiküldött körlevélből:
    Biztosan hallottál a pénzdíjas Royal Derby Klub alakulásáról és működéséről, melynek a székhelye Kerepesen van. Megtudtuk, hogy több helyre, pl. Székesfehérvárra is szervezett a társaság gyűjtő helyet. Eddig az interneten olvasható hozzászólások alapján az látszik, hogy legtöbben el vannak ájulva ettől a „korszerű” Belga típusú galambászattól. Kezemben tartom a Royal Derby Klub 2014-es szórólapját, rajta színes fotón majdnem pucér táncosnőkkel a Klub egyik vezetője. Hát igen, el kell ismerni ez a megjelenés valóban korszerű, ilyen szórólap nálunk tényleg nincs, de egy nonprofit szervezetnél nem futja tangabugyis táncosnőkre. Még mielőtt mindannyian elalélnánk a korszerű Royal Derby Klub építő tevékenységétől, felvetnénk néhány gondolatébresztő kérdést a Royal Derby Klub munkásságával kapcsolatban! Legyél szíves, ezeken a kérdéseken gondolkozz el, és csak saját magadnak adj a kérdésekre választ!
    – Szerinted több év távlatában működő Belga típusú fogadásos rendszerhez szükséges e, Belga típusú életszínvonal, vagy nem?
    – Szerinted szükséges e, a Belga típusú fogadásos rendszerhez a Belga galambász sűrűség, vagy a magyarországi vidéki galambász sűrűség mellett, a tagszövetség frekventált helyeire betörő új szállító, okozhat e a tagszövetségnek problémát?
    – Gondoltál e arra, vajon miért nem terjedt el ez a rendszer pl. Németországban?
    -Kiszámoltad e, ha a jelenlegi gyűjtőhelytől 10-50km-el messzebb kell menni hetente kétszer, az mibe kerülne neked egy év alatt?
    – Egy tagszövetség nonprofit szervezet, a megmaradt haszon gépkocsiba, stb. van visszaforgatva, egy jól működő tagszövetségből senki nem vesz ki pénz! El tudod képzelni a Royal Derby egyik vezetőjéről, (az utóbbi évtizedekben látott munkássága alapján) Nagypál Lászlóról a nonprofit tevékenységet?
    – Ha vállalkozási alapon működik a Royal Derby, akkor előbb utóbb a tevékenységből magánember, vagy magánemberek, pénzt vehetnek ki. Szerinted olyan jól áll a magyar galambász társadalom, hogy a jelenlegi a tagsági terheken felül a vállalkozó hasznát is ki tudja termelni?
    – Szerintünk a galambászatban piaci verseny egyáltalán nem hátrány, de vajon egyformák e a verseny feltételek, szerinted tisztességes piaci versenyt teremt e a Royal Derby Klub? Ugyan olyan teljes körű szolgáltatást nyújt e, az ott reptető galambászoknak a Klub, mint a tagszövetség, melyben ezek a galambászok tagok?
    – Mert milyen tevékenységei, dolgai vannak a Tagszövetség vezetőségének és a tagszövetségben dolgozni hajlandó néhány megbízottnak: intézik az adatszolgáltatásokat a szövetség és hatóságok felé, intézik a könyvelést, intézik az adóbevallást, felmérik a gyűrű igényeket, pénzt beszednek és továbbítanak, gyűrűket szétosztják, elektronikus alapnevezést készítenek a tagok számára, gumigyűrűt beszerzik. Alapnevezéseket, vakcinázási íveket beszedik, ellenőrzéseket szervezik és végrehajtják, versenyengedélyeket beszedik, továbbítják, beméréseket intézik. Kiszolgálják a tagok reptetési igényeit, versenybizottsági feladatokat ellátják, a felengedés felelősök folyton az időjárás előrejelzést figyelik, és a feleresztést kontrollálják, az eredményszámolást szervezik-fizetik, gépkocsi fenntartását szervezik, sofőrt és kísérőt biztosítanak, internetes honlapot fenntartják és frissítik, tagszövetségi kiállítást szervezik-bonyolítják, díjakat intézik, díjkiosztót szervezik, és még ezer feladat!
    – Szerinted, ha valaki vidéken úgy dönt, hogy csak a Royal Derby Klub versenyeire küld, kap e olyan teljes körű, egész éves kiszolgálást, mint egy tagszövetségbent, pl. gyűrűk, stb?
    – Ha a Klubba reptet, (oda tolja a hasznot) szükséges e a Klubtagságon felül, hogy tag legyen egy tagszövetségben is, ahol valakiket kihasználva, hülyének nézve, igénybe vegyen olyan szolgáltatásokat, melyet a Royal Derby Klubban nem kap meg?
    – Szerinted etikus e a Royal Derby Klubtól hogy a galambászat nyereséges részéből a szállításból kiszervez, viszont a tagok által képződő egész éves munkát a tagszövetségnél hagyja?
    – A Royal Derby Klub egy vidéki tagszövetség területére nyilván nem öt kosár galambért fog elmenni, hanem fél, vagy egy autó galambért. Ha a tagszövetség galambászok szempontjából legsűrűbb részéről, és annak vonzáskörzetéből elviszik a galambokat, és elviszik a bevételt, mennyi idő alatt dől be a tagszövetség?
    – Szerinted a bedőlt tagszövetség romjain, ki fog új tagszövetséget létrehozni, és milyen áron fog az működni?
    – A tagszövetségnél nincs olyan elvárás, hogy egy helyre kell menni gyűjtésre, bontásra mindenkinek. Szerinted, ha a Royal Derby Klub tagszövetségeként egy központi gyűjtőhelyen gyűjt, vállalja e a tagok nagy része a beutazást, és mi lesz azokkal, akik nem vállalják?
    – Szerint akár az 50km-es távolság megtételét hetente kétszer, hányan vállalják a szélső egyesületektől?
    – Egy nagy területen elterülő tagszövetségben, arra is figyelni kell, hogy azok a tréningek melyek jók a tagszövetség egyik felének, nem jók a másik felének. Szerint a Royal Derby várhatóan kiszolgálja e a tagszövetség különböző röpcsoportjainak, különböző tréning igényeit?
    – A csődbement tagszövetség minden kicsi egyesülethez elment a galambokat begyűjteni, azaz idős nyugdíjas is ki volt szolgálva, aki kézi kocsival húzta a gyűjtésre a galambokat, az is ki volt szolgálva, aki kerékpárral vitte a galambokat. Szerinted a Royal Derby Klub átveszi e maradéktalanul a bedöntött tagszövetség feladatait? Elmegy e Royal Derby Klub a szélső kis egyesületek galambjaiért azokhoz, akik nem tudják finanszírozni a központi gyűjtőhelyre bejárást?
    – Szerinted foglalkozik majd olyan dolgokkal a Royal Derby Klub, mint pl. honnan a bánatból lesz kiállítási ketrec a tagszövetségi kiállításra, és az hogyan jut el a kiállítás helyszínére, mert valamibe csak bele kéne tenni azt galambot, hogy feljuthasson az országos kiállításra.
    – Szerinted a Royal Derby Klub „iránymutató” működése mennyire népszerűsítette eddig a sportunkat, abban a tekintetben, hogy hány teljesen kezdőt hozott be a sportba?
    – Szerinted a Royal Derby Klub „iránymutató” működése hány aktív galambászt csábított el időlegesen, vagy véglegesen a tagszövetségétől?
    – Szerinted lesz e lelkiismeret furdalása a Royal Derby Klub vezetőinek azért, ha tevékenységük miatt vidéki tagszövetségek mennek csődbe, és régiók galambászata válik bizonytalanná?
    – Szerinted lesz e lelkiismeret furdalása a Royal Derby vezetőinek azért, ha tagszövetségek perifériás egyesületei megszűnnek, és kispénzű embereknek abba kell hagyni a galambászatot?
    – Utolsó kérdés, mi lehet az oka, hogy 2014-03-08.-án a szövetség küldöttközgyűlésén a magyar postagalambászok képviselői kb. 95%-os szavazati aránnyal leszavazták az alapszabály változását, mely a Royal Derby Klubot önálló, tagszövetségi jogokkal ruházta volna fel?

  5. Izer László nagyon szépen végig megy az ellenérveken. De néhány dolgot figyelmen kívül hagy.

    Azt például, hogy idehaza 50 éve használjuk azt a rendszert, amit ma is, s közben alig változtattunk rajta. Szerintem már idejétmúlt, éppen itt a refom ideje.

    Az új út a Galamb derby lehet. Nem hasrcolni kellene ellenük, hanem egypüttműködni velük, mert biztos, hogy hatással lesznek sportunkra – akár így, akár úgy.

    Az lenne a legjobb, ha az illetékesek leülnének megbeszélni a dolgokat.

  6. Tisztelt Izer úr! ön biztos vagyok benne hogy otthonosabban mozog a postagalamb sportban mint én de egy valamit nem értek miért éppen most kell ennyire meggyőzni az embereket hogy milyen jó ez a versenyforma ami már több nagyon sok éve működik, szerintem nem a legjobban lásd a 2013 évet de nem ez volt az első ilyen év, minden évbe lehetett hallani valami disznóságról, véleményem szerint nagyon lazán voltak kezelve ezek a dolgok, persze hogy vannak galambászok akik ezt megunták és úgy gondolják kipróbálnak valami újat hátha az jobb lesz, szerintem ha csak egy kicsivel is komolyban kezelték volna ezeket dolgokat nem hiszem hogy olyan sokan tették volna le a lantot a kerületekben. csak sajnos nagyon sok az önös érdek ezeket kéne vissza szorítani, de hogy? Xéve nem sikerül, ezért most nem kell csodálkozni galambászok döntenek ki ahogy érzi.

  7. Amit a Derby Klubbal művelnek az már komikus és bosszantò is! Sportársak 2 héttel a versenyek kezdése elött nincs jobb dolguk? Majd az élet ùgy is eldönti mi a jò mit a karnak a galambászok akik nagy töbségbenn nagykoru felnött emberek! Nekem sem mi közöm ehhez a Klubhoz sajnos nem férek a km limitjükbe amit nehezményeztem Gothárd Lászlò felé! Ha változtatnának ezen az álláspontjukonn én biztossan ott szeretnék versenyezni! A tagszövetségek utánozzák öket árfekvésbenn és versenyér tékelésbenn és akkor nem kell félniük a tagok elvándorlásátol!!! A volt tagszövetsége mbenn volt pénzdijas verseny amibenn több dijat nyertem,vártam a pénz kifizetését kb. 10000ft de elnökünk úgy határozott hogy nem a nyertesek kapják hanem kitalált valami baromságot és arra kiosztotta hát komoly gyomorrontás tünetei lettek urrá rajtam! Megkérdeztem az elnök urat hogy ezt ő hogy gondolta aválasza az volt Ő igy döntött és kész!!! Mint eggy KIRÁLY!!! Ez az ember odáig jutott hogy 200 galambássz al vette átt kerület vezetését 8-10 évvel késöbb van ird és mond 80 tagja,no komment!Tehát nem a Derby Klubbot kell üldözni jobb körülményeket kell biztosítani föleg anya giakbann pl. 11 Tagszövetség. Nekik valòszínű nem kell félniük a Derby Klubtol!!! Min denkinek kìvánok politika mentes örömteli galambászatot kívánok!!! Cseledi Sándor

  8. Nézzük meg, hogy MOST mi a helyzet?

    Ha valaki egy egyesületben galambászik, az egyesület egy kerülethez tartozik. A versenyzés minden költségét a galambászoknak kell összeadniuk. Ez eddig rendben van.

    Hogy mennyi az a költség, azt előre kikalkulálják, általában úgy, hogy nyereség is képződjön. Még ez is rendben van.

    A legtöbb helyen előre ki kell fizetni a röptetési költséget. Így, ha valaki szezon közben ilyen-olyan okból nem tud már küldeni, vagy kevesebbet, mint amennyit fizetett, a pénze “elveszik”. Ez nincs rendben.

    A tagszövetségek igyekeznek a legjobb feleresztéseket megszervezni. Nem mindig sikerül. Van, hogy jól látszik, valaki személyesen is felelős a hibáért, ilyenkor általában nem történik semmi. Ez sincs rendben.

    A tagszövetség az adott területen monopolhelyzetben van, a galambász eszi, nem eszi, nem kap mást. Ha mégis mást akar, akkor nagy harcok árán átautózhat egy másik tagszövetségben lévő egyesületbe, de ezt általában nem nézik jó szemmel. Ez sincs rendben.

    A Derby Klub belerondított az évtizedes, kényelmes helyzetbe. Van alternatíva. Ha tagszövetség rossz versenyt rendez, a tag a következő héten elmehet Kerepesre az összes galambjával. Ennek az lesz a következménye egy idő után, hogy jelentősen csökken a tagszöveségekben versenyzők száma.

    És itt van igazuk azoknak, akik azt mondják: nosza, rajta, szervezzétek ti is úgy a versenyeket, mint a derbysek! De az azt jelentené, hogy fel kellene adni az eddigi stílust, nem diktálni kellene, hanem jól működtetni azt a vagyont, amely a tagságé. Be kellene vezetni, hogy mindenki csak a ténylegesen igénybe vett szolgáltatásért fizessen. Emiatt ellenzik annyira Derby Klubot több helyen is. Mert többet, jobban, a derbyseknél is eredményesebben kellene dolgozni ahhoz, hogy megmaradjanak a kerületnél a galambászok.

    Minek? – kérdezik néhányan. Ha így is működik. Ötven éve így csináljuk, még ötven évig maradjon így.

    Na ez az, ami most fel fog borulni. (Furucz Zoltán)

  9. Válasz bergerer7 on hét Sporttársnak:

    A galambászat 100 éve is arról szólt, hogy meg kell nyerni a versenyt vagy egyéniben, vagy csapatban, most sem szól másról, és 100 év múlva is ugyan ez lesz a feladat. Csak az ne tévesszen meg senkit, amikor jönnek az okosok, és tőlük megtudjuk, hogy a csapatverseny elavult, csak a díj a lényeg. No kedves Sporttárs, ilyenkor mindig azt kell megnézni, hogy aki ezt a jó dumát elereszti, éppen hol lakik a tagszövetségében. Ha a tagszövetség legjobb berepülésű egyesületében laknék, akkor engem is csak a díjak érdekelnének. Minden Grampsch interjúból, az élhelyezések mindenhatósága jön le. Biztos, hogy nagyon jó galambász, de nézzük meg azért azt is, hogy hol lakik, a tagszövetség legelején Biatorbágyon, hát nem csodálom, hogy csak a díjak érdeklik. És ha a tagszövetsége végén, Vecsésen lakna, akkor is csak a díjak érdekelnék? Nagyon megnézném, ha valami járvány miatt, nem lehetne kimenni külföldre és egy évig a Magyar-ukrán határról reptetnének, jó északnyugati szeles versenyeken, mennyire érdekelnék a díjak? Vannak, akik felteszik a szemellenzőt és csak azt hajtogatják, amit egy Belga cikkben olvastak, csak a díj a lényeg, csak azt nem veszik figyelembe, hogy ott egy városban összejön annyi galamb, mint nálunk egy megyényi területű tagszövetségben. Több mint 30 éve a Szappanos Pista azt mondta nekem, ha jó galambászt keresel, mert jó galambokat szeretnél, akkor legelőször azt nézd meg, az egyesülete átlagosan hány százalékot helyez a kerületben. Ha választanod kell két bajnok között, akkor ahhoz menj, akinek az egyesülete kedvezőtlen berepülésű, átlagban 10%-ot se helyeznek és mégis bajnok tudott lenni onnan a sporttárs, és ne ahhoz menj, akinek az egyesülete 30%-ot helyez átlagban! A bajnokság idejétmúlt? Hát lehet, biztos kell változtatni, javítani, de a magyar lehetőségeket, az átlagos galambász anyagi lehetőségeit, és főleg a galambászsűrűséget nagyon figyelembe kéne venni! Nem szabad szélsőségesen csak díj centrikus, vagy csak csapat centrikus irányba menni, had találja meg ki-ki a számítását! De leginkább rombolni nem kéne! Meg kell hallgatni, mit mond a Mészáros János elnök Úr a videón! A Derby Klub miatt több, 60-70 éve működő egyesület szűnt meg, beolvadtak máshová, sokan abbahagyták. Ezt én postagalambászként, emberiség elleni bűntettnek fogom fel! A magyar postagalambsport katasztrofális utánpótlása tudatában, megengedhetjük magunknak azt, hogy egyesületek szűnnek meg, tagok abbahagyják? Sokan még nem fogták fel, de itt rombolás folyik, amit támogatni ostobaság! Megint egy filmre utalok, az Eldorádó című magyar filmbe mondja a főszereplő:” A katonák mennek a p.-ba, a katonák csak rombolni tudnak.” És milyen igaz, rombolni könnyű, felépíteni helyi szinten, szűkös anyagi lehetőségekkel, ingyen dolgozó lelkes emberekkel is, nagyon nehéz. Ha egy éve megkérdezik tőlem, hogy támogatom e, az ország legnagyobb galambász sűrűségű részén a pénzdíjas versenyt, akkor megszavazom. Miért? Mert tudom azt, hogy az élversenyzők fogadnak, akik még nincsenek jelenleg ezen a szinten, azok párszor bebukják a pénzüket, és szépen leszoknak a fogadásról. Így aztán egy idő után a pénzdíjas fogadás beszűkül, egy jól szituált, élversenyzői réteg játéka lesz csupán, kevés galambbal, egy kis kocsival. Talán a négy tagszövetségnek ez a kevés galamb kiesése nem nagy érvágás, és miért ne engedjük így játszani azokat, akiknek erre van igényük? Csak lássunk egy kicsit tovább az orrunknál, megvezettek bennünket, észre kellene már mindenkinek venni, hogy a történet már régen nem a fogadásos postagalamb versenyekről szól, hanem átment igen agresszíven nyomuló, postagalamb szállítási vállalkozásba, ahol pénzdíjas fogadás nélküli galambok tömegét szállítják. Egy kocsi, majd két kocsi, de lehet, hogy lesz 5-10 kocsi, megszerezni minden áron a nagyobb galambász sűrűségű területeket vidéken is. Ha Budapest környékén, ahol négy tagszövetség van, gondot okoz a Derby Klub tevékenysége, akkor el lehet képzelni, milyen hatása lenne vidéken. Nem feltételezem, hogy Dr. Gotthard László elnök Úr eleve rosszat akart, Ő biztosan jót akart, de szerintem megvezették Őt tanácsadói, nem tártak elé hatástanulmányokat, hogy mivel járhat a postagalamb szállítási vállalkozás felfuttatása, milyen rombolást, milyen csődhelyzeteket idézhet elő. A közmondás szerint, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Ha Gotthard Úr elkoptatott volna már életében néhány spaklit a galambházban, vagy egy kis egyesületben tette volna ki a szívét és a lelkét a tagjaiért évtizedekig, akkor szerintem nem adta volna a nevét olyan vállalkozáshoz, mely ilyen mértékben rombol (és ez még csak a kezdet).

    Válasz Varga Zoltán Sporttársnak:

    A 2013-as év botrányai engem is felháborítanak, de a visszaélések ellen szerintem nem a Derby Klub a megoldás. Többek között azért nem, mert az első évüket rögtön csalással indították. Kiderült ugyanis, hogy a Klubnál bevett működés része, hogy telefonon konzultáltak, és azoknak, akinek nem jöttek túl jól a galambjaik (csak néhányat helyeztek volna, vagy többet, de nem élbe), ha nem akarnak, nem kötelező bemenni a központi gyűjtőhelyre, órabontásra. Ők kiestek a versenyből ezen az úton, az Ő óráikat csak majd legközelebb, egy hét múlva bontják és törlik. Ez önmagában a magyar postagalambsport versenyszabályzatának megsértése. Csalás pedig azért, mert üzemanyag spórolás miatt, zömmel csak azok járnak bontásra, akiknek éppen nagyon jól jöttek. Viszont a helyezett galambok százaléka, 20% helyett, akár 30-40%-ra is felmehet, mivel a meg nem jelent galambászok azért elcsíptek volna helyezéseket, de mivel nem jelentek meg, az Ő helyezéseiken is a megjelentek osztoznak. Mit jelent ez? Olyan galambok jutnak helyezéshez, melyek amúgy a 20%-ba nem fértek volna be. Így aztán leleményes galambász, aki nem sajnálja az üzemanyagot, helyezést képes csinálni a csiga lassú standardos galambjának a kiállítási feltétel teljesüléséhez. Vagy életteljesítményes galamb szépen gyűjthet helyezéseket, pedig 20%-ba már nem képes kerülni, de 30-40%-ba azért még igen. Hogy történtek e ilyen szándékú visszaélések, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy maga a Derby Klub rendszere, lehetőséget biztosít ezekre a visszaélésekre. Jogtalan helyezések pedig tömegével voltak, a sok ki nem bontott óra következtében. A központi gyűjtőhelyek minimum 25 versenyzővel, időnként felmerülnek, a több ember miatt a visszaélések esélye, biztosan kevesebb lenne. Vannak települések, ahol 2-3 egyesület is működik, volna létszám központi gyűjtőhelyen, csak békesség nincs. Ezeken a helyeken, nyilván jó lenne a központi gyűjtőhelyet megoldani. Nagyon sok azonban vidéken a kis galambász sűrűségű terület, ahol a központi gyűjtőhelyekre utazás elviselhetetlen terhet róna a galambászokra. Meggyőződésem, hogy a központi gyűjtőhelyek erőszakos bevezetése a vidéki postagalambsport nagy részének halálát okozná. Azt is meg lehet figyelni, hogy a központi gyűjtőhelyek javaslói a nagyobb galambász sűrűségű területekről vannak, ahol nem okozna problémát, már most sem, a nagyobb létszám biztosítása. A versenyek tisztaságát, központi gyűjtőhelyek nélkül is biztosítani lehet, normális egyesületi és tagszövetségi hozzáállással. Azt kell mindenkinek megérteni, hogy nem ellenőrzési papírokat kell csak gyártani, hanem ténylegesen ellenőrizni kell! Ellenőrizni kell a bekosarazást, a bontást, de leginkább oda kell ültetni a bajnok esélyeshez több versenyen ellenőröket! Ezen kívül szerintem az élversenyzőknél már elvárás kell, hogy legyen, az elektromos rögzítő, nem kötelező, de erősen ajánlott! A 70-80 éves galambászok közül sokan nem vesznek elektromos rögzítőt, hagyományos órákkal versenyeznek. Azt szoktam mondani, hogy higgyük el ellenőrzés nélkül is a 87 éves tagunknak, a még versenyző Józsi bácsinak, hogy az évi 5db helyezését tisztességesen érte el, hagyományos órával is. De egy jól szituált, fiatalabb tagszövetségi bajnok, ne használjon hagyományos órát, ha pedig ehhez foggal, körömmel ragaszkodik, akkor nagyon sűrűn kell Őt ellenőrizni! A 2013-as szezon nagy tanulsága, hogy a kísérőt nagyon komolyan kell venni, azt hiszem ezen a téren sokkal nagyobb fegyelem lesz, mint eddig volt. A legfontosabbat a végére hagytam, senki a saját galambját nem gyűrűzheti! Amikor kiderül egy visszaélés, a fegyelmi tárgyalásra mindig találnak egy sameszt, aki elviszi a balhét, hogy Ő gyűrűzte x-y galambjait, csak eltévesztette a számot. De az egyesületből azért kiszivárog a nem hivatalos háttér információ, hogy ott mindenki a saját galambját gyűrűzi. Az egyesületi VB. ez ellen van, de a nagyhatalmú galambász kijelenti, hogy márpedig az Ő galambját csak Ő gyűrűzheti. A mi egyesületünkben az ilyen embernek több gyűjtésre már nem lenne lehetősége eljönni, mert be se engednénk a gyűjtőhelyre. A versenyszabályzatunk teljesen jó, csak be kell tartani! Visszaélések mindig voltak, és néhány próbálkozó biztosan lesz a jövőben is. Mi magyarok mindig valaki idegentől, valamilyen általunk nem teljesen ismert szervezettől, várjuk a megváltást. Pedig nem kell senkire várni, hanem a tagoknak és nekünk egyesületi és tagszövetségi vezetőknek kell a versenyek tisztaságát helyi szinten szavatolni és akkor az egész ország galambsportja tiszta lesz!

    Pár gondolat a Szerkesztő Úr hozzászólásához:

    Nyilván vannak rosszul, jobban és még jobban működő tagszövetségek. Nálunk a 29-es tagszövetségben csak 1 csapatot (10db-ot) kell kötelezően befizetni, a többi galambot korlátlan darabszámban, nagyon kedvező áron, darabra lehet küldeni (kezdőknek, kis állományú tenyésztőknek fél csapat befizetése kötelező (5db). A hibás feleresztéseket, katasztrófa utakat minden vezető el kívánja kerülni, de a legjobb szándék mellett is sikerülhet rosszul verseny. A Derby Klubnál garancia van rá, hogy nem fordulhat elő rossz verseny? Az Ő galambjaik felett egy sávban mindig süt majd a nap? Ha lesz rossz versenyük, Ők fizetnek kártérítést az elveszett galambokért? Idézek Öntől: „A tagszövetség az adott területen monopolhelyzetben van, a galambász eszi, nem eszi, nem kap mást.” Hát igen ez nagyon kellemetlen dolog. De nem csak mi galambászok vagyunk így, amikor a Barcelona focicsapat elindul a Spanyol bajnokságban, akkor a feladat adva van, ezt a bajnokságot kell megnyerni. De a focisták szeretnének fél távnál egy kicsit az Albán bajnokságban is játszani, mert az könnyebb, sajnos nagyon szomorú, de ez nem lehet. Idézek Öntől: „Nosza, rajta, szervezzétek ti is úgy a versenyeket, mint a derbysek!” Már arra tetszik gondolni, hogy a tagszövetség közepén van egy gyűjtőhely, és mindenki autókázik hetente kétszer? A Klub nagyon olcsó tud lenni, mert nincs begyűjtési kör. De ha a galambásznak csak 10km-el kell messzebbre menni mint eddig, az 40km hetente, ez egy benzines kocsival kb. 1100 Ft/verseny, ez a mi 12 utas versenyprogramunknál 13.200.Ft. De a legtöbben messzebbről járnának, pl. aki 40km-ről megy, annak ez durván 53.000.Ft plusz, és ez csak útiköltség, a galambok reptetési költségét még hozzá kell adni, és a tréningekre utazásról, fiatalok versenyéről, még nem is beszéltem. Ismét idézek Öntől:” fel kellene adni az eddigi stílust, nem diktálni kellene” Én úgy gondolom a tagszövetségekben demokrácia van, a tagok többségi akarata érvényesül. Szavaznak, döntenek, az elnökök ezt a többségi döntést viszik a közgyűlés elé, ahol megszületik a végső döntés. Olyan van, hogy egy nagyobb régió, szavazati fölényével elnyom egy másik régiót, akit esetleg nagyon hátrányos helyzetbe taszítanak, ilyenkor szakad a tagszövetség, de hát ez így van jól. Erőszakosan nem szabad tagszövetségeket egyben tartani, nem szabad röghöz kötésre ítélni régiókat, (a jobbágy felszabadítás előtti időkig ne menjünk vissza). Hagyni kell, hogy az életképes tagszövetségek kialakuljanak, egy kis egyesületi vándorlás pedig belefér. Az Ön írásaiból az jön le, hogy minden régi rossz, minden régi elavult, és minden régit le kell rombolni. Valamikor úttörő koromban kellett énekelni az Internacionálét, amiben ezt volt: A múltat végképp eltörölni… És építettük a kommunizmust, mi lett belőle? Sokan el sem tudják képzelni, mekkora munka egy tagszövetség irányítása, mindezt teljesen ingyen. Megtiszteltetés, hogy a közösségért dolgozhatunk. Úgy látom, mostanában elég szépen megköszönik a vezetőknek az évtizedes áldozatos munkát. Ha Önnek a saját tagszövetségéről ennyire negatív a véleménye, az a tagszövetség ennyire gáz, akkor miért nem irányítja Ön a tagszövetséget jól? Vagy legalább miért nem segít az irányításban, hogy a tagszövetsége jobb legyen?

    Tisztelettel: Izer László

  10. Laci, sok igazság van abban, amit leírsz. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy olvassa el figyelmesen hozzászólásod.

    Két évig a tagszövetség ellenőrző bizottságát vezettem. De úgy gondolom, valamit vagy jól csinálunk és komolyan veszünk, vagy… inkább lemondtam, minthogy bólogató János legyek.

    Visszatérek az alapgondolatomhoz: éppen azért, hogy a szövetség egyben maradjon, hogy fejlődjön, ne legyen elszívás, a Derby Klubot a maraton klubokhoz hasonlóan meg kellene tartani a szövetségen belül. Akkor számon lehetne kérni rajtuk a szabályokat és akkor nem vagy/vagy választásra kényszerítenénk a galambászokat, hanem egy plusz lehetőség lenne velük röptetni.

    A versenyzési formákat sem kell máról holnapra kidobni az ablakon. Meg kellene reformálni. Egyébként a derbyseknél valószínűleg a pénzdíj is vonzó, hiszen például volt olyan sporttárs, aki 400 ezer (!) forintot nyert tavaly.

    Vannak valóban jól működő tagszövetségek. Vannak becsületes, hozzáértő vezetők. Sportunk megújulásra szorul, ehhez összefogás kell. Én a megoldást a szövetség befolyásának erősítésében látom, akár egy kicsit a tagszövetségek “hatalmának” kárára is.

    Úgy hallottam, Derby-ügyben az illetékesek hamarosan leülnek átbeszélni a dolgokat. Jó lenne, ha olyan megoldás születne, amely a klubot a szövetségen belül tartaná. Van létjogosultsága, csakúgy, mint a maraton kluboknak. Oda is sokan küldenek galambokat, mégsem akarja senki megszüntetni őket arra hivatkozva, hogy így kevesebb galambot küldenek a kerületi hosszútávú programokra a sporik.

    Egyetértve veled: legyen békesség, szülessen kompromisszum, fejlődjön és erősödjön a postagalambsport! (Furucz Zoltán)

  11. Tisztelt Furucz Úr!

    Mivel Ön több ízben is megemlített, mint a Derby Klub „ádáz” ellenzőjét, arra kérem – és az Önnel azonos véleményen lévő Sporttársakat is -, hogy még egyszer FIGYELMESEN nézzék végig a sportszövetség márciusi Közgyűlésén felvett videó anyagot. Abból egyértelműen kitűnik a véleményem, melyet most írásban is közzé teszek.

    2013 év elején a Derby Klub szervezői beszélgetésre hívták össze a környező tagszövetségek képviselőit és elmondták, hogy egy új, pénzdíjas versenysorozatot szeretnének indítani. Ehhez kérték a tagszövetségek támogatását. Én akkor úgy nyilatkoztam, hogy üdvözöljük a kezdeményezést. A kért igényfelmérést elvégeztük, s tagjainkat tájékoztattuk erről a lehetőségről.

    Sajnos rövid időn belül – mint ahogy az Bárdos István elnök úr levelében is említésre került – merőben más irányt vett a klub tevékenysége. Véleményem szerint, mivel a részvétel elmaradt a szervezők várakozásától (a rövid és középtávú utakon 880 – 1900 db, a hosszútávon 880 -1300 db. indított galamb vett részt) új stratégiát kezdtek alkalmazni. Mivel a szállítási kapacitásnak csak harmada, fele volt kihasználva – mely ugye eléggé gazdaságtalan – azt gondolhatták, hogy minden veszteségnél jobb a kisebb veszteség, tehát elkezdték irreálisan alacsony szállítási díjjal „becsalogatni” a környék galambászait. Még véget sem ért a 2013-as nyári szezon, már szedték a pénzt a fiatalversenyekre, még véget sem ért a fiatal szezon már meghirdették a 2014. évi programot és szedték a pénzt a 2014. évi versenyekre. (Ezt egy tagszövetségben nem tűrnék el a tagok.)

    A Derby Klub elkezdett tagszövetségi jogokat gyakorolni, de tagszövetségi kötelezettségek nélkül. Rájuk nem vonatkoztak a nyilvántartási, átigazolási, stb. szabályok. Tagszövetség saját tagjainak írhatott ki versenyt ők bárkinek. Hol van itt az esély egyenlőség?
    Már akkor jeleztem a szövetség elnöksége felé, hogy ebből baj lesz. Versenyeredményeik hivatalosként el lettek fogadva, holott bizonyíthatóan nem feleltek meg a „hivatalos” versenyek kritériumainak. Saját videóik tanúsága szerint több elemi versenyszabályt is megsértettek. (A filmeken jól látható, hogy a gumigyűrű felhelyezésekor a galambot saját tulajdonosa tartja a kezében. A chip gyűrűs galambok gyűrűjét a gyűjtő antenna fölé helyezik, majd a galamb gyűrűszámának leolvasása nélkül teszik a madarakat a szállító ketrecbe. Hogyan lettek beazonosítva a galambok? Több résztvevő a bontásra el sem vitte az óráját, mert telefonon olyan információt kapott, hogy díjat úgy sem nyer, tehát felesleges fáradnia. Ennek következtében – mivel a lista az indult galambok 20 %-a – jó néhány galamb szerzett, vagy inkább kapott nem megérdemelt helyezést.

    A Villám Klub (lánykori nevén B-II. Tagszövetség) eredményei törölve lettek, mert nem volt bejegyzett szervezet. A Derby Klubot 2013. december 04-én jegyezte be a bíróság, egy nyári és egy fiatal szezon után. Sőt ekkor már a 2014. évi nevezési díjak egy része is befizetésre került.
    Dr.Gotthard László, a klub elnöke nyilatkozatában nehezményezte, hogy a szövetség, a márciusi közgyűlés döntése után „felrúgta” a klubbal kötött megállapodást. Alapszabályunk szerint megállapodást a szövetség és a tagszövetségek között kell kötni, egyesülettel nem. (A Derby Klub, még ha klub is a neve, jogilag egyesület.) Ugyancsak az Alapszabály szerint a „megállapodás” a szövetség vezetősége mandátumának lejártáig érvényes, tehát tisztújítás után új megállapodást kell kötni a tagszövetségekkel.

    Tudomásom szerint a Derby Klubnak 1 (egy) ténylegesen is galambász tagja van, Dr.Gotthard László. (A Klub tagnyilvántartása 2014.04.14.-én lett leadva a szövetségbe. Lehet, hogy abban már új tagok is vannak? Én nem láttam a nyilvántartót.)

    No, de nézzük a tagszövetségek helyzetét, lehetőségeit. A tagszövetség nonprofit szervezet, mely a tagok által befizetett összegekből működik, fejleszt, tartja fenn magát. Sokan úgy gondolják, hogy befizették a nevezési díjat és ezzel minden rendben, innentől már csak a kiszolgálást várják el. Amit meg is kapnak, bár ehhez néhány ember hozzáértő, áldozatos munkájára van szükség. Ha azonban bármi gond van a többség hozzáállása az, hogy „oldja meg a tagszövetség”! Uraim! A tagszövetség mi vagyunk, mi a tagok összessége. A szervezés, irányítás néhány ember – a megválasztott vezetők – dolga, de kisebb részfeladatok ellátása bárkinek a kötelessége kellene, hogy legyen. Nos, erről sokan már hallani sem akarnak.
    Mi, a 17-es tagszövetség 1990-ben a nulláról indultunk. Eleinte sok harcot meg kellett vívnunk. Pár év alatt 80-ról 220 fölé emelkedett a létszámunk és igen jó feltételeket teremtettünk magunknak. 2 jó autónk, jó konténereink (igaz, nem Geraldy) vannak. (A konténerek 1 és 2 évesek, etetés, itatás, hőszigetelés, ventillátoros, légvezetékes friss levegő betáplálás, 10 másodpercen belüli start lehetősége.) A gyűjtőkörünk 2 – 2,5 óra a két autóval. (12 egyesület) Listáink a verseny után 2 – 3 nappal a tagoknál vannak. Párhuzamosan két 12 utas programot röptetünk, szerintem kedvező díjért. Nálunk a nevezési díjon felül semmit nem kell fizetni a tagoknak. Viszont lebonyolítjuk a programot, korrekt és gyors az eredményszámolás, díjazunk, nyomtatott listát (kb. 800 oldal!) kap minden résztvevő tag. Ez MIND benne van a nevezési díjban, nincs további költség!

    Mit ad ezzel szemben a Derby Klub? Rendkívül hatékony reklámkampánnyal csábítja a tagokat, igen kedvező részvételi díjért. De valóban kedvező? A szezon első fele igen. 5 tréning és egy szerintem gyenge, 5 utas rövid- középtávú program. ezután jön a fekete leves. A hosszútávok költségei már egyáltalán nem olcsók. Ha valakinek elég a május végéig tartó versenyzés, akkor ott a helye. Ám a legtöbben nem így vannak ezzel, tehát zsebbe kell nyúlni, ha folytatni szeretnék. A tenyésztő ezért a szállítást és egy interneten megtekinthető listát kap. Semmi mást.
    A másik nagy szlogen hogy a Derby Klubban sok pénzt lehet nyerni. Igen. Annak, aki a nem kevés fogadási díjat befizeti. Így már hosszútávon egy csapat utanként 10.000,- Ft, rövidtávon 5.000,- Ft. A nyeremény viszont nem garantált! Mint, ahogy azt Anker Alfonz is mondta – igaz más összefüggésben – van néhány nagy nyerő, s számtalan, névtelen vesztes. Ha még ezekhez hozzáadjuk a rengeteg utazási költséget – és időt -, szerintem meglepő végösszeget kapunk.

    Van még egy másik vetülete is kampányolásnak. A központi gyűjtőhelyen megjelenő – a szervezők reményei szerint – igen sok galambász, jelentős forgalmat generál az „akciós” takarmányokból, kegyszerekből. Tehát, ami elmegy a vámon, bejön a réven.

    Teljes mértékben egyetértek Izer László sporttárs véleményével. Itt valóban a beetetés időszakát éljük, s mint tudjuk, a szomszéd kertje mindég zöldebb. Előbb – utóbb azonban azt is felveri a gaz.

    A beígért nagy fellendülés, új tagok toborzása helyett a Derby Klub „áldásos” tevékenysége folytán egyesületek szűntek meg. Sajnos a tagok közül többen, akik nem tudják vállalni a távolabbi, más egyesületekbe való átjárást, kényszerűségből abbahagyták szép sportunkat.
    Szerintem a széthúzást, az esetleges szakadást nem azok a tagszövetségi vezetők, képviselők okozzák, akik természetesen saját tagjaik érdekeit védve a Közgyűlésen meggátolták a Derby Klub „szabad rablásának” legalizálását. Épp ellenkezőleg! Ők az egység mellett voksoltak.
    Nem is értem, hogy gondolhatták komolyan, hogy a „jöttünk a semmiből, adjátok a tagokat, majd mi megmondjuk, mi legyen ezután” stílust a galambász társadalom józanabbik fele szó nélkül elfogadja.

    A Derby Klub tevékenysége nem összehasonlítható a Maraton klubokkal! Azok évente néhány speciális versenyt rendeznek, amelyeken azok a tenyésztők vesznek részt, akik ott találják meg szórakozásukat, galambjaik arra alkalmasak. Ez nem befolyásolja a tagszövetségek működését. Ellenben a Derby Klubról ez nem mondható el.
    Fentiek tükrében talán kissé furcsának hathatnak záró soraim. Ha a Derby Klub visszatér az eredeti céljaihoz (CSAK pénzdíjas versenyek szervezése), akkor ismét támogatni fogom! Akik jól ismernek, tanúsíthatják, hogy „nyílt kártyákkal” játszom, tartani fogom a szavam!

    Dr.Gotthard László jó úton indult el. Kár, hogy néhány lépés után letért – vagy letérítették – róla!

    Mészáros János

  12. János, köszönöm korrekt és a döntésed hátterét megvilágító soraidat!

    Nincs kétségem afelől, hogy szakszerűen és a galambászok érdekeit szem előtt tartva dolgozol, dolgoztok.

    Engem ebben az egész derbys történetben egy dolog aggaszt: ha nem tartjuk a szövetségen belül a Derby Klubot – ekkor legalább van befolyásunk a döntéseikre és a versenyzési szabályokra -, akkor megteheti, hogy teljesen különválik saját szabályokkal, programmal, stb. És azt csinál, amit akar! Bizonyára lesznek, akik akkor is elviszik hozzájuk a galambokat, s ekkor már csak a tényt lehet rögzíteni: csökkent a létszáma tagszövetségi kocsikban.

    Nagyon szeretném, ha azok, akik döntési helyzetben vannak, leülnének és egy, csak a mostani szezonra szóló gyors megoldást találnának a problémákra, hozzátéve, hogy szükség lenne egy hosszabb távra szóló együttműködésre is, amely rendez minden fontos kérdést.

    Mivel te is az elnökség tagja vagy, lehetőséged van, hogy segítsd egy jó kompromisszum megtalálását és elfogadtatását. Azok érdekében is, akik szeretnének a tagszövetségükben a régi sporttársaikkal versenyezni, miközben küldenének a Derby Klub versenyeire is, mondjuk a pénznyerés reményében.

    Sok sikert az útkereséshez neked és minden jó szándékú tagszövetségi vezetőnek! (Furucz Zoltán)

  13. Kedves Sporttársak!
    (azoknak akik negatív kampányolnak egy pozitív jelenben)

    Ma hívták fel a figyelmem erre a vitára.
    Érvek, ellenérvek, pro és kontra, múlt és jövő.
    Talán… gondolhatnánk mindenki mindent leírt, de minimum érintőlegesen megemlített már e témában.
    Mit lehetne még hozzátenni?

    Annyit szeretnék mindenképp elmondani, hogy nagyon nagyot tévednek akik körleveleket írogatnak Belga életszínvonalról, és kaviccsal dobálják a repülőt ráérő idejükben.

    Egy tagszövetségi formában gazdag és szegény egyformán “megfizet” a versenyekért, méghozzá, mint tudjuk egyre keményebben.
    DE! A klasszis versenyzőknek a győzelem pont ugyanannyiba kerül, mint a mezítlábasoknak. Sőt az elmúlt évtizedekben egy elit réteg kapaszkodott fel és lett naggyá mások hátán.

    Ez itt a baromi nagy különbség!
    Milyen nyerészkedésről beszélnek és mivel dobálóznak önök uraim?
    A Derby Klub a 200 Ft-os szállítási díjból csinál sikerkasszát magának?
    Nem nem…
    A Derby Klub pont az ellenkezőjét csinálta:
    Rávette a jómódú galambászokat, hogy sok esetben több 10.000 Ft-os fogadással szálljanak be a játékba.
    Na ez az a többlet költség amiből lehet támogatni a szegényebbek röpköltségét.
    Sőt ha épp úgy tartja majd kedvük, akkor még profitot is kaszálnak.
    Csak ehhez, nekünk már pont semmi közünk. Nem szép dolog más zsebében turkálni, de itt még divatos! ( sajnálatos )
    De ahhoz sem sok tagszöv. vezetőnek van köze, hogy egy ilyen rendszert hitelesen(!) és zökkenőmentesen létrehozzanak, üzemeltessenek.
    Mint ahogy eddig nem is tették, és sejtésem szerint ezután sem fogják. (megénekelték már az okát 😀 )

    De sosem késő, meg kellene már tanulni: látni és tanulni!
    Írásom nem marketing célzattal jött létre, hanem a történések és félremagyarázások tisztázásának okán…
    Köszönöm!
    Üdvözlettel: U. Attila

  14. Tisztelt Cseledi Úr!

    A 12. tagszövetségből a galambászok nem azért jönnek el, mert elcsábították őket a 29. tagszövetségbe, csak már nem bírják fizetni a gépkocsi hozzájárulást amit a vezetőség kénye-kedvére megszavazott. Az autó amit vásároltak már 25.000.000 Forintba kerül ha kiszámolja. Igaz, hogy több kerületnek együtt kellene engedni a galambokat, hogy legyen létszám de több irányba indulnak el a kerületek. Nyugati és Cseh irányba. Én is szeretném, ha 12-es 13-as 16-os és a 29-es tagszövetség együtt engedne. De ez lehetetlen, mert maguk úgyse térnek át Cseh utas programba. Én is megjegyezném, hogy amikor Komárom meg Ács eligazolt Győrbe nem kérdezték meg az egyesület tagságát, hogy visszavesszük e magukat, de többet nem akarok erről írni, nem is érdekel még annyit, hogy ha kihalnak az idősebb galambászok nem tudom kikkel fognak galambászni mert fiatal kezdő galambász igen kevés van. A pénzdíjas versenyeket kerületi szinten is nehéz megoldani mert nem úgy állnak az emberek anyagilag, hogy beszálljanak ilyen versenyekbe és tudja nem a csóró galambászok között történnek meg olyan szabálytalanságok amikkel a szövetségnek foglalkoznia kell és fegyelmi ügyeket kell belőle indítani. Ezekre az emberekre vagyunk büszkék, Ők a nemzet galambászai. A Derby klubbal kapcsolatban, ha ott akarnak versenyezni az emberek menjenek és évek után majd meglátják, hogy milyen.

    Remélem levelemet megérti és elgondolkodik rajta.

    Tisztelettel:

    Varga István

  15. Tisztelt Varga úr! Levelét olvasva kicsit megdöbbentem az irásán ami nem tényeket tartalmazza! Mivel hálla a jóistennek nem vagyok fogyatékos,1982 òta vagyok egyesületi tag! Kiválló galambász mestereim,barátaim vannak! És ezeknek köszönhetöenn értem a levelét! Csak nem értek vele egyet és az a véleményem bölcsebb lett volna ha halgat! Egy do log van amiben önnel értek egyet az autò vásárlás. Amikor a tagszövetségi gyűlésen javasoltam hogy minden tag adjon 10000ft és vegyünk egy felépitményt és bérfuvaroz tassunk,de elküldtek melegebb éghajlatra! Az autót mindenki megszavazta önök tarto zkodtak és azt gondolták így mentesülnek a kötelezetség alol! A töbség eldöntötte a vásárlást és hogy egy egyesület sem mehet máshová amíg az autó nincs kifizetve (5év)! Röpköltségböl akarták kigazdálkodni a vezetök nem emeltek röpköltséget! Az el sö évben sikerült is! A másodikbann nem sikerült ezért a vezetöség kért 3000ft hoz zájárulást (òriási összeg) erre önök felrugták az egyességet a tagszövetség közepéröl elvittek 30-40 galambászt a pontos számot nem tudom! Ezzel a maradék galambász nak szèpenn betartottak!!! Az országos közgyűlés nem járult hozzá az átigazoláshoz!!! A 29-es azonnal a segítségükre sietett hogy megtalálják a kiskaput!!! Az ácsi egyesület 1992-ben azért ment a győri kerületbe mert amire az autó ácsra ért akijelölt hejek mindig meg voltak rakva nekünk meg az jutott hogy éjjel sötétbe rárako dhattunk valahova,az autó 2-3 ora késésel jött rendszeressen éjjel hajnalba! Cseh és Osztrák mi a külömbség? 2003-ba amikor visszajötünk a 12-esbe osztrák utak voltak még akövetkezö évben is.2005-re önök kiharcolták a cseh utakat! 2007-re kiharcolták önök az osztrák utakat! Az eredmények ugyanazok maradtak.Miért a 12-es alkalmaz kadjon mindíg? Miért nem lehet pl.fele-fele? Mikor lesz ön szerint megfelelö az anya gi hejzet pénzdijjas versenyzéshez? Ilyen hozáálással soha!!! Fiatalokat szeretnénk galambásznak csak azért hogy költhessék a pénzüket és dolgozhassanak a galam bokkal veszekedhessenek a nagy semmiért? Ön szerint ez érdekli a fiatalokat?

  16. Tisztelt Cseledi Úr!

    Olvastam a levelét. Örülök, hogy nem tartja magát fogyatékosnak, Én se tartom annak. Az autó vásárlásra visszatérve, fél óra alatt dőlt el a 160 ember sorsa nem gondolva át a dolgokat. Nem szavazott senki külön-külön, hogy részt vesz az autó vásárlásban. A gyűlést be kellett volna fejezni és minden egyesületi vezetőnek a tagjait tájékoztatni, hogy mennyibe fog kerülni ez az autó és utána személy szerint nyilatkozni, hogy részt kíván-e venni a vásárlásban. A Cseh és Német utas programok között igaz nincsen különbség de a 12. kerületre igazságosabb berepülés lett volna a Cseh utas program. Egyszer ez meg is lett szavazva a rövidtávú programra, de az autót véletlenül valaki hibájából megbüntették 400.000 Ft.-ra Szlovákiban így visszaállt a Német program. A 29. tagszövetség nem sietett a segítségünkre, hanem mi már előtte elakartunk igazolni a 12.-ből de Pintér László elnök azt mondta, hogy ne szedjük szét a 12. tagszövetséget, de az embereknek nem tetszett a 12. kerületnél az a morál amit ráerőltettek minden egyes egyesületi elnökre a kerületi gyűlésen. Annak a szava döntött aki nagyobb hanggal rendelkezett. Szerintem maga sincs kibékülve a kerületi vezetéssel és a hozzáállásukkal. Az autó ki lett fizetve, utána jön az átírás és a felépítmény megvásárlása és az autó üzemeltetése. Igaza van egy felépítménnyel jobban jártunk volna és bérfuvarozással fuvaroztatni, de ezt jobban meg kellett volna szervezni, nem olyan rövid idő alatt mint ahogy a gépkocsi meg lett véve. Nem tudom, hogy a 2013-as évben mennyiben járultak hozzá a gépkocsihoz, de nem is érdekel. Hozzám igazolt olyan tag aki nem is versenyzett csak tagja volt az egyesületnek és 20.000 Ft..-ot fizetett azért, hogy igazolást kapjon. Többet erről nem is akarok írni, nem akarok foglalkozni vele. A fiatalok biztos, hogy nem fognak galambászni inkább a számítógép előtt ülnek és nem foglalkoznak ezzel a költséges sporttal. Pénzdíjas versenyeket nem tudom, hogyan fogják megszervezni, de sok sikert kívánok hozzá aki felvállalja mert igen nehéz feladat, hogy mindenkinek igazságos legyen.

    Tisztelettel:

    Varga István

  17. Tisztelt Sporttársak!
    Az interneten a galambos fórumokat szinte egyáltalán nem látogatom, soha nem írtam ott egy betűt sem. Akik ismernek, biztos csodálkoznak, itt most miért vagyok ilyen aktív? Főképp azért, mert a Derby Klub a (területünkre) székesfehérvári gyűjtőhely hirdetése, kiverte nálam a biztosítékot. Úgy gondolom, hogy a létünkről van szó.

    Tisztelt U. Attila (A21) Sporttárs!
    Maga tényleg komolyan elhiszi azt, amit leírt? Hisz benne, hogy ez hosszú távon működik? Mert, hogy ezt írta:” A Derby Klub pont az ellenkezőjét csinálta: Rávette a jómódú galambászokat, hogy sok esetben több 10.000 Ft-os fogadással szálljanak be a játékba. Na ez az a többlet költség amiből lehet támogatni a szegényebbek röpköltségét.” Tehát Ön szerint a kifizetett nyereményeken felül, a fogadási díjakból, jelentős mértékben futja a szegények röpköltségének támogatására. Nem gyanús Önnek, ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem így versenyeznek a németek, csehek, lengyelek stb. Ha Önnek van erre magyarázata, kérem ossza meg velünk! Ön és a Derbyt támogatók hozzászólásai azt sugallják, hogy olyan ügyesen kell gazdálkodni, mint a Derbysek, ez a jövő. Ha ilyen egyszerű a szegényebb galambászokat felkarolni – támogatni, akkor ezt bűn kihagyni! Kedves Attila, csinálja meg Ön is, mi pedig segítünk, és Ön is jól fog járni! Lobbizni fogok a tagszövetségünkben, hogy engedjük be Önt a fogadási rendszert megvalósítani. Ez szinte semmibe sem kerül, rendesen a bajnokság útjain lehet fogadni, a szállítást mi bonyolítjuk, az se kerül plusz egy fillérbe sem. Ne ugorjon el a jó üzlet elől, valósítsa meg, ha hisz benne! A fogadás mehet az interneten, Ön számítógépes szakember, akkor ez magának gyerekjáték, a pénzt meg gyűjtik a pénztárosok. Nem kell autót venni, egy fillért nem kell beinvesztálni, csak a fogadási rendszert kell működtetni törvényesen, a végén pedig a hasznot megfelezzük. Mi az átvett pénz 100%-át a következő évi bajnokságban a szegényebbek röpköltségének csökkentésére fordítjuk, de azt elvárjuk Öntől, hogy legalább 20%-os árcsökkenést hozzon ez a fogadási rendszer a rövid – középtávnál, ezt kérjük, hogy szavatolja! De a legfontosabb, legalább maga higgyen benne, hogy ez működik! Nehogy úgy járjon, mint egy ismerősöm, aki egy amerikai cég termékeivel ügynökölt! Az cég emberei nagyon kiképezték Őt, hogyan kell eladni a cuccot. De évről évre vacakabbul ment, így egyre rámenősebb dumákat kellett megtanulnia, hogyan kell az ügyfelet hasba akasztani, majd felmondott. Kérdeztem tőle, mi volt az utolsó csepp a pohárban, mikor abbahagyta! Azt mondta: „Akkor hagytam abba, amikor saját magam röhögtem azon, amit az ügyfélnek mondtam.”Ha Ön hisz abban, amit leírt, és saját maga nem nevet rajta, akkor valósítsa meg! Ahogy írta, hitelesen és zökkenőmentesen. Még valami. Írja, hogy:„Nem szép dolog más zsebében turkálni.” Ebben egyetértünk, nem is szokásom, és itt nem is erről van szó, hanem többek között, kőkemény gazdasági vitáról, gazdasági kalkulációkról. Két tagszövetségben is láttam azt az esetet, amikor Önzetlen, tehetős emberek nagylelkűen szponzorálták a tagszövetséget. Majd ezek a tagszövetségek ezután virágkorukat élték. Pontosan ebben látom a hazai postagalambsport felemelkedésének lehetőségét, amikor a tehetős emberek nem kivenni akarnak ebből a sportból, hanem segíteni akarnak, és inkább tolnak bele (és cserébe nem várnak el jogtalan előnyöket). Amikor a nonprofit alapú, és vállalkozás alapú postagalamb versenyzés gazdasági és egyéb kérdéseiről beszélgetünk, vitatkozunk. Bűn feltenni a következő kérdést? Szerinted olyan jól áll a magyar galambász társadalom, hogy a jelenlegi a tagsági terheken felül a vállalkozó hasznát is ki tudja termelni? Az Ön válaszát már tudom, idézem is:” Sőt ha épp úgy tartja majd kedvük, akkor még profitot is kaszálnak.” Ezzel én nem értek egyet, szerintem nem áll olyan jól a hazai postagalambsport, hogy pénzt szivattyúzzanak ki belőle. De tisztelem az Ön véleményét, Ön így látja. De bocsánat, annyit had kérdezzünk már meg a galambászoktól, hogy a profitorientált, vagy a nonprofit rendszert tartják jónak, életképesnek, tisztességesnek? Jut eszembe, arról se feledkezzünk meg, hogy a nyertes galambásznak a nyereményből még adózni is kell, mivel az egész pénzdíjas rendszer az interneten nyilvános, (NAV ellenőrök számára is) ezt tényleg nagyon komolyan kell venni! Tehát a fogadási rendszer miatt, további pénzt szivattyúzik ki az állam, adó formájában a galambsportból.

    Még egy kicsit elmélkednék a saját kérdésemen: Miért nem így versenyeznek a németek, csehek, lengyelek, stb.?” A Derby Klub bevezethette volna, hogy minden galambot kötelező megfogadni (a jelenleginél akár, sokkal kisebb összeggel), de nem tették, mert azt Ők is érezték, hogy ez öngyilkosság. Lehet olyan fogadási rendszert is létrehozni egy szervezetnél, hogy a küldéskor nyilvános adat a fogadásból befolyt összeg. A lefektetett szabályok alapján, a költségek levonása után a megmaradt összeget 100%-ban szétosztják a nyertesek között. Ebben a megoldásban nincs rizikója a rendezőnek, mert azt osztják ki, ami befolyt. Csak ez a fogadónak nem túl vonzó, mert a fogadás pillanatában még fogalma sincs, mennyit lehet majd nyerni, milyen nyereményért teszi kockára a pénzét, tisztán csak akkor lát, ha az utolsó galambász is megtette a tétjét, és összesítették a bevételt. Még kevésbé csábító ez a rendszer, ha a rendező a befolyt összegnek pl. felét, elkülöníti röpköltségek támogatására. A galambász, aki fogadással kockáztatta a pénzét, szeretne nagy pénzt nyerni, piszkosul nagy pénzt, így kevésbé tolerálja, hogy a fogadási bevételből jótékonykodnak, emiatt aztán a fogadásról leszokik.

    Más a Derby Klub rendszere, a befolyt fogadási bevétel, nem nyilvános adat, viszont a nyeremények összege nyilvános, előre ki vannak írva a fix díjak az elsőtől az ötvenedikig. Ahogy Öntől megtudtuk, ebből még arra is futja, hogy szegények röpköltségét támogassák. De ha ilyen egyszerű, akkor miért nem terjedt el ez a világban? Azért kedves Sporttársak, mert az előre kiírt fix díjak rendszere életveszélyes. Ugyanis a rendszer nagy hibája, hogy fordítva is elsülhet, nemhogy a szegényeket támogatják belőle, hanem esetleg a szegények által befizetett röptetési díjakból kell kipótolni a díjalapot, a szegények fogják támogatni a tehetősek pénzdíjazását. Levezetés: A galambász fifikás, és minél tehetősebb, annál jobban a fogához veri a garast. Az első évben még fogad, boldog boldogtalan, majd a galambász elkezd ésszel fogadni. Odavisz 40db-ot, de csak a legjobb 4db-ra fogad, és azokra is csak akkor, ha éppen úgy néz ki, neki fog fújni a szél. Ha az évek során a fogadási díjak csökkennek, és a szervezők várakozását alulmúló értékre állnak be, akkor könnyen megeshet, hogy a befolyt fogadási pénz, nem fedezi, az előre kiírt első ötven helyezettnek kötelezően kifizetendő fix pénzt. Ebben az esetben a rendezőknek vagy a szállítási bevételekből, vagy a saját tőkéjükből kell a díjazásnál keletkezett hiányt kipótolni. Kedves U. Attila (A21) az Ön hozzászólásából az jön le, hogy a sok ötletszegény tagszövetségi vezető 100 év alatt se jött rá, hogyan kell a postagalambsportot csinálni, csak a Gotthardnak és a Nagypálnak van esze. Szerintem pedig a tagszövetségi vezetők realisták. Pontosan tudják, különösen vidéken, hogy a kis galambász sűrűség és a tagság anyagi lehetőségei miatt, a pénzdíjas rendszer (legalábbis vidéken) egy halva született ötlet. Amikor a galambászok 70%-nak a tartási költség is rendkívül nagy terhet jelent, amikor a röptetési költségekre is alig telik, akkor honnan lenne pénz fogadásra? Igazuk van a tagszövetségi vezetőknek, hogy ilyen előre kiírt fix díjas fogadási rendszerrel nem hazardíroznak, mert ha rosszul sül el (amire minden esély megvan) nemhogy a szegényebbek lesznek támogatva a fogadási bevételekből, hanem a végén a szegény támogatják befizetéseiből a tehetőseket.

    Még egy kis számtan a fentiek alátámasztására:
    A Derby Klub honlapján az van leírva, hogy Royal Derby és a Budapest Derby első 50 pénzdíjra nevezett galamb, létszámtól függetlenül pénzdíjban részesül. Ezt nevezem én fix díjnak, mely pénzt a rendezőknek mindenkép ki kell fizetni. Kiszámoltam a Royal Derbynél (rövid-középtáv) az első 50 galamb után 287.000.Ft fizetendő utanként, míg a Budapest Derbynél (hosszútáv) az első 50 galamb után 692.500. Ft-ot kell mindenkép pénzdíjra kifizetni utanként. Rövid középtávon egy galamb fogadási díja nettó 300Ft/db, hosszú távon egy galamb fogadási díja nettó 700Ft/db. Ha a fix díjakat elosztjuk az egy galamb fogadási díjával, akkor azt kapjuk mind a Royal, mind a Budapest Derbynél durván 1000db galambot kell utanként pénzdíjra fogadni a résztvevőknek, különben deficites a fogadási rendszer. Utanként 1000db pénzdíjra fogadott galambig, a versenyszervezőknek még egy fillér hasznuk nincs. Hangsúlyoznám, nem 1000db bekosarazott galambról beszélek, hanem 1000db pénzdíjra megfogadott galambról. Belenéztem Derby Klub listáiba, az első két úton volt nagyobb létszám, majd pl. Wels összes küldött galamb 883db, vagy Aurach összes küldött galamb 927db. A listák utanként elég különbözőek, nagy összevisszaságot mutatnak, van ahol csak a pénzdíjas lista van fenn, van ahol nincs meg az összes galamb, így nem lehet pontosan átlagot számolni. Mindenesetre úgy tűni, az épkézláb teljes listák alapján, valahol 1100db lehet az átlagos küldött galamb utanként 2013-ban a főversenyeken. Azt is tudjuk, hogy a galamboknak csak egy részét fogadják meg pénzdíjra. Az pedig szinte biztosra vehető, hogy utanként az 1000db pénzel megfogadott galamb nincs meg! Tehát nagyon úgy tűnik, hogy a Klub pénzdíjas fogadási rendszere a fix díjak miatt, masszívan veszteséges volt 2013-ban a fő utakon. Tisztelt U. Attila (A21) Sporttárs, akkor miből is lehet támogatni a szegényebbek röpköltségét? Egy zavaros új rendszer alapján, mibe is akarják „jó tanácsokkal” belehajszolni a tagszövetségeket?

    Jó versenyeket kívánok minden Sporttársnak!
    Tisztelettel: Izer László

  18. Tisztelt Varga Sportárs! Legutobbi levelét olvasva a nagyrészével egyetértek önnel de nem mindennel! De tov ább nem kívánok vele foglalkozni nincs kedvem a soha véget nem érő vitához! Ez pont olyan hogy döntsük el hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb? Kìvánok önnek sikeres versenyévet és sok örömet a galambászatábann! Ui. Már én sem vagyok a 12- es tagja külömbözö okok miatt! Tisztelettel Cseledi Sándor. Még pár sort írok Izer Laci részére: Laci ìrod hogy a Derby veszéjezteti a létezésete ket,amikor elkezdtétek szervezni a 29-est a 13,12,16-os óriási kárára akkor nem volt probléma! Nézd meg mi lett a három tagszövetségböl! Most úgy néz ki hogy hullik a fejetekre a vakolat! Tudod minden “jócselekedet” eléri méltò büntetését! Vagy aki más nak vermet ás maga esik bele!!! Üdv. Cseledi Sándor

  19. Tisztelt Sporttársak!

    Végig olvasva a hozzászólásokat, valami elkezdett motoszkálni a fejemben. Történetesen az, hogy a sportunkban baj van a fejekben.
    Miért? Mert a postagalamb sportnak egy szabadidős tevékenységnek kellene lennie.
    Ahova az emberek piheni szórakozni tömörülnének, És alulról felfelé kellene építkeznie, az egyesületektől a szövetségig. Ez már több évtizedes probléma a Magyar postagalamb sportban ( Alulról felfele Anker Alfonz egyik cikke).
    A Magyar postagalamb sportban ez valahogy nem akar sikerülni, ugyan is kis királyságok vannak. Miért is?
    Az alapszabály szerint a tagság tisztség viselőket választ. Akik kötelesek a tagság érdekeit képviselni, és felelősséget vállalni. Mi van valójában a tisztség viselők elkezdenek kis király módjára viselkedni. Ők akarnak diktálni az érdekeiknek megfelelően. Erre az állításomra itt is van példa a hozzászólásokban. pl Varga István ” hozzám igazolt tag” ( Nem hozzá igazolt , hanem abban az egyesületben melyben ő a vezető).
    Derby : Eleve rossz a hozzá állás, ezt jelzés értékkel kellene felfogni, hogy valami nincs rendben a szövetségi munkával. A tagok akkor keresnek más megoldást ha elégedetlenek a meglévővel.
    Átigazolások: az alap szabály ugyan rögzíti , és szankcionálja a más egyesületbe vagy kerületbe történő át igazolást, de ez eleve hibás. Milyen jogon hoznak olyan szabályt mely meg akarja a tagnak mondani, hogy hova tegye a pénzét? Ez az alapszabály nagyon is elavult, ezzel a rossz vezetői munkát támogatják. A tag vagy egyesület ha nincs megelégedve a egyesületi vagy kerületi munkával akkor, igen is legyen joga más egyesületbe vagy kerületbe át igazolni, alapvető emberi jog.
    Szintén Varga úr. Mikor Komárom meg Ács átigazolt Győrbe. Annak is meg volt az oka: A 12 -es már akkor is képtelen volt a logisztikai feladattal meg birkózni. Az este hat órai gyűjtésre a gépkocsi rendszeresen éjfélkor érkezett, és érkezik ma is. A rossz gazdasági munkáról meg talán ne beszéljünk. Csak két kérdés miért nincs évek óta kerületi kiállítás? Miért kell a tagnak olyan szolgáltatást fizetnie amelyet nem vesz igénybe? Pl kerületi tréning.
    Cseledi Sándor: Amikor a társam a versenyzést a 11 -ben kezdte , te elég erősen bíráltad sőt a kettős tagsága véget is . Ő a mai napig támogatja a 11 -est a tagsága fen tartásával.( Ezt a kerületi vezetés meg is hálálta azzal , hogy meg akarta tagadni a gyűrű kiadást számunkra. Ez csak egy pici példa. azokért a gyűrűkért mi fizetünk!) De te ma már szintén a 11 -es tagja vagy. Most hogy is van ez? Ha rólad van szó akkor ok. ha másról akkor tisztességtelen? Pár évvel ezelőtt meg kértél, hogy alapítsak egy díjat, én megtettem. Ma is működik te is meg nyerted. De had írjam le, hogy nagyon jól tudjátok, hogy külföldön dolgozom. és Decemberben és Januárban e miatt nem vagyok otthon. De ennek ellenére még nem sikerült úgy szervezni az egyesületi díj kiosztót, hogy én is ott lehessek, esetleg én adjam át. Azt viszont köszönöm, hogy mindig meg hívtál.
    Fogadási rendszer:
    A helyi egyesületben már ezzel a 80 -as évek végén tettünk próbálkozást. Egy évig működött, mivel a nyereményt két tag vitte el , akkor 9 utas rendszerből 4 5 arányban. Történetesen azok akik a legtöbbet tettek a galambjaikért. A következő évben a tagság már nem volt hajlandó befizetőként részt venni a dologban, sőt engem pl. már akkor doppingolással vádoltak meg. ( Erre talán Cseledi sporttárs még emlékszik) Ezt csak azért írom, hogy előre jelezzem, hogy a Derby club is így fog járni.
    Az viszont téves, hogy Németországban nincsenek fogadások, ott is vannak csak szépen csendben teszik az adó elkerülése véget.

    Fogy a tagság!
    Ezen nincs mit csodálkozni!
    Egyrészről a sport népszerűsítése hibás elveken alapszik. Az iskolai ismeret terjesztésen. Mivel erre a sportra pont azoknak a menedzser típusú embereknek lenne pénze és szüksége akik ki akarnak kapcsolódni az állandó ideg munka után. Azt hiszem ezzel mindannyian vagyunk, be megyünk a dúcba és megszűnik a külső világ.
    Csak van egy nagy probléma, történetesen a csalás botrányokra gondolok.
    Arról meg csak említést tennék, hogy kik a NEMZET GALAMBÁSZAI. Pl. P. J. hát enyhén szólva sem feddhetetlen a múltja. Ezek után nem kell csodálkozni, ha jó érzésű ember inkább nem kér belőle.

    Tisztelettel: Kajtár Attila.

  20. Tisztelt Cseledi Sándor sporttárs!

    Sanyikám írod, hogy hullik a fejünkre a vakolat. No azért nem ennyire rossz a helyzet, veszélyeztetettség ugyan van, de szerintem elég stabil a fejünk felett a vakolat. 2014 évben ahány tag a 29-es tagszövetségből a Derby Klub versenyein részt vesz, annyi korsó sört fizetek neked az ácsi kocsmában. Úgy látom egy két dologban el vagy tájolva.
    Írod, hogy a 29-es tagszövetséget a 12, 13, 16 kárára hoztuk létre, és a Bátor Antalt említetted egy előző hozzászólásodban, legutóbb pedig engem. Szeretnélek tájékoztatni, hogy a 29-es tagszövetséget nem mi hoztuk létre, és nem mi szerveztük. A 29-es tagszövetség egy régóta működő tagszövetség, melyben mi csak 2009 év végétől vagyunk tagok. A régebbi dolgokat nem nagyon ismerem, azokhoz nem is nagyon tudok hozzászólni. Mindenesetre érdeklődtem a 16-os tagszövetségben is, és nálunk is. Még 2009 előtt voltak vándorlások a 16 és a 29 között, ami súrlódásokat okozott. Pont mióta mi idejöttünk, már a 16-ból nem jött senki, hanem csak visszamentek, ezért nem jogos, hogy a 16-al érvelsz. Az a Te dolgod, hogy rosszallóan nyilatkozol a 16-os jelenlegi állapotáról, Ők viszont köszönik szépen, nagyon jól megvannak. 2013-ban történt, hogy a tatai, környei galambászok átigazoltak hozzánk, ebben Ők az illetékesek, már vitáztatok a Varga Pistával erről, ehhez nem akarok hozzászólni.
    Viszont ahhoz, hogy a 13-as tagszövetség kárára is szervezkedtünk, ahhoz lenne egy-két szavam. Fontos, hogy megértsd, minket a 13-as tagszövetségből elüldöztek. A 29-es tagszövetség nyújtott számunkra segítséget, befogadtak bennünket, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni nekik. A 29-es tagszövetség egy nagyon rendes, befogadó társaság, ha lehet befogad, és segít. El szeretném mondani példaként azt is, hogy 2013-ban, amikor a Horváth Károlyt a 4 Budapesti tagszövetségből egyik sem volt hajlandó felvenni, kaptunk egy levelet Bárdos elnök úrtól, hogy mi hajlandóak lennénk e felvenni az A56 egyesületet, reptethetnek e nálunk? Mi ellenszavazat nélkül jóváhagytuk, hogy jöhetnek a Horváth Károllyal együtt. Az A56-al nem tudom mi lett, és a Károly sajnos is úgy döntött, nem vállalja be, hogy hetente kétszer Pesterzsébetről Tatáig autózik.
    De visszatérnék arra, miért is jöttünk el a 13-as tagszövetségből. Az utolsó közgyűlésen, amin a 13-as tagszövetségben részt vettem, jegyzeteltem. Az elnöki beszámolóban az hangzott el, hogy 70.000.Ft/fő tagi vagyon van, autókban, felépítményekben, ketrecekben és készpénzben. Ez után több lépcsőben több mint 100 fő tag menekült el a 13-as tagszövetségből a 29-be, és mindegyik kénytelen volt, veszni hagyni a vagyonrészét. A 100 fő 7 millió forintot hátrahagyva menekült el a 13-as tagszövetségből. Eljöttünk üres zsebbel, egy olyan tagszövetségbe, ahol bérfuvarozás működött, olyan technikával, mely már a végét járta, vagyon gyakorlatilag nem volt, és a tagszövetség szállítását a nulláról kellett felépíteni. Gondolom, el tudod képzelni, mennyire lehettek ezek az emberek elkeseredve, ha a volt Nyugat III. majd későbbi nevén 13-as tagszövetségből, ahol egész életükben versenyeztek, (volt, aki több mint 50 éve) eljöttek a bizonytalanba (ráadásul 7 milliót otthagyva valakiknek). De visszamennék egy kicsit régebbi időkre, az okokra. A problémák akkor kezdődtek, amikor a 14-es tagszövetségből az ajkai és pápai egyesületet kirúgták, majd rövidesen bekéredzkedtek hozzánk 1999 év végén. A tagszövetség 90%-a tiltakozott a vezetőknél, hogy nem szabad Őket felvenni, egyszerűen földrajzi szempontok miatt, mivel a 13-as nagy része a Bakonytól délre van, a Pápa meg a Bakony túlsó felén a Bakonytól északra. Voltak nálunk nagyhatalmú emberek, akiknek üzlettársi, illetve haveri kapcsolatuk volt pápai galambászokkal, így véleményünknek esélye sem volt. Sajnos nekünk, és a 13-as tagszövetségnek nagyon sokba kerültek ezek a haverok! Első évben (2000-ben) még azt sikerült elérni, hogy a 13-as csak szállítja őket, de nem szerepelhetnek a tagszövetségi bajnokságban, hanem a tagszövetség északkeleti egyesületeivel, Kisbérrel, Császárral és Mórral röpcsoporti listájuk lehet. A 13-ban akkor az volt a szóbeszéd tárgya, ha a Pápa teljes jogú tag lesz, akkor a Csordás Károlynak már a versenyek előtt, oda lehet adni a bajnoki serleget, mert a Bakonyon túli egyesületekből teljesen kizárt, hogy valaki le tudja győzni. Nem csak azért, mert a Károly rendkívül jó galambász, hanem, hogy e mellé társul a Bakonytól délre esők földrajzi hátránya. A Károly ekkor volt karrierje csúcsán, bajnokságokat nem csak egyszerűen megnyerte, hanem nagy fölénnyel, több csapattal nyerte, és zsinórban. Biztosan nincs semmi összefüggés, de a Csordást még abban az évben eltakarították a Pápaiak, és az egyesület a mai napig nem vette vissza (ezt az ügyet tartom a Magyar Postagalambsport egyik legszégyenletesebb ügyének). A következő évben csodálkozva láttuk, hogy a Pápa szerepel a tagszövetségi bajnokságban is. Én utána többször kértem a 13-as vezetőit, mutassák meg azt a közgyűlési jegyzőkönyvet, amikor megszavaztuk a Pápai egyesület teljes jogú tagságát, ezt azóta se, tudta megmutatni senki. Melyek a problémás földrajzi szempontok? Pápa a Pápai-síkságon a Kisalföld szélén fekszik, még a Bakony előtt. Normális dolog az lenne, hogy a Pápa a kisalföldi vagy a kisalföld mentén fekvő egyéb sík vidékek galambász régióval szervezné meg a galambászatát. A sík vidék, igazságosabb berepülést biztosít az ott élő galambászoknak. Pápa megszervezhette volna magát Győrrel, Kapuvárral, Csornával, Sárvárral, Mosonmagyaróvárral stb. Hogy mennyire sík vidéken fekszik a felsorolt 6 város, azt a tengerszint feletti magasságokból is látszik, 107 és 157 méter között szóródik a tengerszint feletti magasságuk, tehát 50m-en belül vannak. De a Pápai egyesületben meglátták az óriási lehetőséget, hogy nekik sokkal előnyösebb a Bakonyon túli egyesületekkel versenyezni, Veszprémmel, Várpalotával, Székesfehérvárral, stb. és nem vicc, Dunaújvárossal. Jönnek a galambok a Brno-Prága irányból, a pápai galambász galambja leszáll a 145-150 méter tengerszint feletti magasságú pápai dúcára. A 13-as tagszövetség galambjainak nagy része számára, azonban csak ezután jön a neheze, át kell ugyanis repülni a Bakonyt. A 150 méteres tengerszint feletti magasságról emelkedni kell, hogy a Magasbakony 600-700 méter magas hegyeit átrepüljék. A galamb számára két lehetőség van, ha haza akar menni, vagy viszonylag egyenesen a legmagasabb csúcsok felett repül át, akkor magasra kell emelkedni, vagy a 4-500 méter magas völgyekben repül és kerülgeti a hegyeket. A végeredmény mindenkép az, hogy a Bakony átrepülésével, sokkal többet repül, mintha síkság felett repülne, a hosszabb utat, több idő alatt repüli meg, tehát az sebessége sokkal kisebb lesz, mint azoknak a társaiknak, melyek Pápán már pihengetnek. A gond elsősorban nem az, hogy a 13-as galambjainak 40-80km-el többet kell repülni hanem, hogy a Bakony átrepülése olyan hátrányt jelent Pápával szemben, mely irreálissá teszi az eredményeket. Azt is meg kell említeni, hogy a hegyen sokszor teljesen más az időjárás, mint a síkságon. Van amikor a síkságon süt a nap, viszont a Bakonyra teljesen ráül a felhő, esik az eső, és olyan köd van a hegyen, amiben normálisan nem is szoktak galambot reptetni. A Pápa első versenyévétől fogva, vitákat gerjesztett, de elképesztő védettséget jelentett nekik, a haveri kapcsolatok, melyek bebiztosították helyzetüket. Közben betanultak egy szlogent:„Van egy kis előnyünk, de nem sok.” Ezt a szlogent úgy betanulták, úgy hajtogatták, mint egy papagáj, mely csak ezt az egy mondatot tudja. Ezen kívül a pápai vezetőnek volt még néhány pökhendi kijelentése: Jó galambokat kell tartani, meg ha mi annyit dolgozunk a galambokkal, mint Ők, akkor majd nekünk is lesz annyi élhelyezésünk, mint nekik. Meg ilyen érv is volt, hogy néha tőlünk is kikerült néhány nagyszerű sampion galamb, akár országos szinten is kiemelkedő, akkor a többi galambunk, miért nem jött olyan jól? Tehát miért nem tagszövetségi sampion az állományom minden egyes galambja. Azzal is védekeztek, hogy rövidtávon ugyan mindent visznek, de mégsem Ők nyernek csapatban, tehát nincs baj. Ezt mondjuk sosem tudtuk megfejteni, hogyan lehet az, hogy egy egyesület az összes élhelyezést elviszi, (sokszor pápai volt a divízióban az első 50db galamb) a csapatok tekintetében azonban nem is szerepelnek olyan jól. Hogy a bánatba lehet ilyen rosszul csapatot válogatni, ilyen előnynél? Volt minden féle találgatás, egész viccesek, pl. nincs villany a galambházakban Pápán, és este gyűjtenek. Meg, hogy direkt csinálják, hogy ne legyenek kirúgva. Nyilvánvaló, hogy egyik sem igaz, de az igazságra soha nem sikerült rájönni. Teltek múltak az évek, a Pápa miatti viták egyre jobban eldurvultak, és történt, hogy a 13-ban a haverok is elkezdték rühelleni a Pápai egyesületet. Majd kitalálták a Magyar Postagalambsport új versenyzési egységét, a divíziót. A déli rész bízva a szavazati többségében és, hogy Ők végre a rövid utakon megszabadulnak a Pápától, megszavazták az Északi és Déli divíziót. Minket szépen beszavaztak az Északi divízióba a Pápai egyesülethez, ekkor éreztem először, hogy kinyírták a tagszövetséget. Nem a bekéredzkedőt rúgták ki, hanem beáldozták a régi Nyugat III. régi egyesületeit. No ebben a divízióban kötelezően együtt kellett reptetnünk rövid utakon is Pápával, Rajkáról Brno-ig. Bár a Pápa előnye középtávon is kiütközött, azért az még elviselhető volt, hosszú távú utakon sem volt gond. Rövid utakon azonban elképesztő listák voltak, a Pápa gyakorlatilag tarolta az élhelyezéseket. Éves átlagban sokkal több élhelyezésük volt a divízióban, mint a másik 8 egyesületnek együttvéve. Pontos számítások alapján éves átlagban, az jött ki, hogy ötszörös előnnyel rendelkeztek a rövid utakon az élhelyezéseknél a pápaiak (a küldött galambok első 3%-át számoltuk élhelyezésnek). Még 20%-os előny is nagy, nem pedig 500%-os. A válasz az volt, hogy ez így teljesen jó, és életünk hátra lévő részében ez lesz a sorsunk. Hát nem ez lett, eljöttünk, utólag csak egy hibát látok, már 10 évvel korábban kellett volna a 13-ból elhúzni. Kedves Cseledi Sanyi, felrovod nekünk, hogy mi lett a tagszövetségekből. A 13-as több mint 350 fős tagszövetség volt, amikor mi eljöttünk több lépcsőben százan. Tehát igen nagy 250 fős tagszövetség maradt a távozásunk után is, kb. 24 millió forintos vagyonnal. (közgyűlési beszámoló szerinti adat, 350 fő X 70.000.Ft) Akkor azt mondták, a 13-ban, a mi távozásunkkal, most majd béke lesz. Azóta tovább szakadt a tagszövetség, és évente elfogyasztanak egy vezetői garnitúrát. Nem szép tőled, hogy minket okolsz egy olyan tagszövetség jelenlegi állapotáért, ahonnan mi már közel 5 éve eljöttünk! A Pápa és a 13-as tagszövetség vajúdása egyébként most is tart, de most már, hogy eljöttünk, az sem zavar, ha még 100 évig vajúdnak együtt. Még egyet fontos tisztáznom, nekünk a pápai egyesülettel, és az egyesület által előidézett helyzettel volt bajunk, és nem a pápai galambászokkal. A pápai sporttársakkal jó kapcsolatunk volt, és remélem meg is marad, a jövőben is. Sanyikám remélem, most már tisztán látsz a 29-es tagszövetséggel kapcsolatban! A jövőben mielőtt elítélsz valakiket, először tájékozódj alaposan, és képzeld a szerencsétlenek helyébe magad, Te mit tettél volna a helyükben?

    Tisztelettel: Izer László

  21. Kajtár Attila:Elöször is az isten mentse meg a galambászatot a menedzser típusú gaz dag emberektől! Te biztos nagyon jóérzésű ember vagy már kb.25 éve nem vagy tagja a postagalambsportszövetségnek,és az ácsi egyesületnek sem! Ezért nem is ért ek pár dolgot veled kapcsolatba:1 milyen jogon reklamálsz lábgyűrű miatt hivatalosan te nem is vehetnél!!! 2 milyen jogon szerepelsz a postagalambász szaklapban? Tudta ezt a cikk írója? Ha igen róla is megvan a véleményem,mert óriási galambásznak fes tet le téged! De jelentős eredményt soha nem értél el azért mert van galambod még nem vagy nagyon felkészült postagalambász,amíg nem bizonyítassz a gyakorlatban adig csak estimese gyerekeknek! Alapítottál az egyesületnek különdíjat amit ezúton is köszönök neked! 2011-2012-ben előre ki lett írva,mindkétszer nekem sikerült meg nyerni. Nem tudom tudtad-e? 2012-ig 10 éven keresztül én szerveztem a dijkiosztókat hidd el nem egyszerű,köszönetet nem nagyon kaptam bírálatot töbet föleg azoktol akik nem csináltak semmit! 2013 öszén eligazoltam az egyesületből a díjkiosztót senki nem szervezte meg! Én is az évek folyamán kb. 20 díjat ajánlotam fel de soha eszembe nem jutott volna késöbb felhánytorgatni rossz szájízt teremteni,ha nem tudsz önzetlenül adni akkor inkáb ne adj!!! Hogy miért mentem el a 12-ből a 11 -be mi èrt nem kerestél meg engem ha érdekel 2km-re laksz tőlem,megérne egy misét! De egyébként mint kivülálló nem hiszem hogy sok közöd lenne hozzá!!! Én sem mondom neked hogy miért nem Magyarországon élsz! üdv. Cseledi Sándor

  22. Tisztelt Izer László! Idáig vártam a válaszommal,azt hittem valaki reflektálni fog a legutóbi írásodra Pápárol vagy a 13-as tagszövetségből de ez nem történt meg,egy kicsit furcsálom is! Az egészről csak annyit a pápai galambászokból áll a pápai egyesület! A bakony hegységről úgy nyilatkozol mintha a Himalája lenne! A bakony mögötti galambászok közül töbenn szenzációs eredményeket értek és érnek el jelenleg is! Még a pápai egyesűlet nem volt nálatok akkor is volt bakony elötti galambászok pl. Kisbér, Mór és most együtt versenyeztek töbek között Esztergom,Tata stb.akkor ez hogy is van? Horváth Károlyt felvettétek volna a 29-esbe ugye nem gondoltátok komolyan ezt? Egy verseny alkalmával 4-500km-ert kelett volna autóznia,és akkor ne is beszéljünk a ver seny realitásárol! 30-40km-re lévő pápával nem versenyzünk de Budapest végével igen! Amikor gondod volt a 13-asbann miért nem kerestél meg biztos jöhettél volna Ácsra versenyezni neked is 4-500km lett volna egy út! Ez a nagylelkü felajánlás nesze semmi fogd meg jòl,hoztam is ajándékot meg nem is!!! A 29-es hogy mikor ala kult nézd meg az évkönyvekben,meg fogsz lepődni! Ha nincs veszély a Derby Klub miat akkor nem tudom minek dolgoztál enyit az írásaiddal??? A sör felajánlásodat kös zönöm de nem tudom igénybe venni mert nem fogyasztom alkoholt. De 2015 benn visszatérhetűnk a témára addíg gyüjtsed a pénzed,keresek rá fogyasztót a galambá szok között! Laci jó egéséget,sok örömet kívánok a galambászatodban! üdv.Cseledi Sándor

  23. Tisztelt Sporttársak!

    Gondolom sokaknak, tele van a hócipője, hogy a Derby Klubos vita hová kanyarodott el. Tőlük elnézést kérek! Bár biztos vannak sokan, akik talán úgy gondolják, hogy nem baj, ha felszínre jönnek valahol tagszövetségek problémái, és ezekről is lehet valahol olvasni. De nyilvánvaló, ennek a vitának nem ebben a rovatban lenne a helye, de hát itt kóstolt be bennünket Cseledi Sándor sporttársunk, akkor itt kell a vitáznunk.
    Kedves Sanyikám! Látom a tények nem nagyon zavarnak téged! Sok év tapasztalata azt mutatta, hogy a pápai egyesület idegen test a 13-as tagszövetségben. Rövidtávon az élhelyezéseket oly mértékben tarolták, amely irreálissá és nevetségessé tette a listákat.
    Egy dologban azonban egyetértek veled, ahogy írtad a Bakony mögötti galambászok közül többen szenzációs eredményeket értek, és érnek el jelenleg is! Ez valóban így van, nagyon sok jó galambász volt és van ebben a térségben. De akkor leírok neked egy konkrét példát, hogy is szerepeltek rövidtávon ezek a többszörös bajnok galambászok Pápa ellen. 2008. 05. 04.-e Holic verseny a 13-as Tagszövetség Északi divízióban. A versenyjegyzőkönyv szerint kellemes időjárás, északnyugati szél, az első galamb sebessége 1736m/p. A sebességből is látszik, hogy hátszél volt, ami a hátsóknak kedvez, tehát a szél elvileg nekünk a Bakonyon túli galambászoknak kedvezett és Pápának volt hátrányos. Az Északi divízió 8 egyesülete küldött 3398db galambot, ebből a Pápa küldött 775db galambot. Az első 144 db galamb pápai és ajkai, és csak a 145. galamb jött más egyesületbe, Móra. Az első 144db galamb 80%-a pápai, 20%-a Ajkai és az első 144db között a másik 6 egyesületből az általad is nagyra tartott galambászok elértek 0, azaz nulla százalékot, pedig még nekik is fújt a szél. És még egy kérdés, vajon milyen eredmény születik, ha nem hátszeles a verseny és nem nekik fúj a szél, hanem Pápának? És még egyszer, hogy megértsd, a másik 6 egyesület küldött 2118db galambot aztán nem helyezett élbe egyet sem, vágod? Az élhelyezések tarolása, ha nem is mindig ilyen mértékben, de sorozatosan hasonló mértékben előfordult. Ilyen irreális, nevetséges listák tömegét tudom mutatni neked. Szerinted akkor a hegy előtti és a hegy mögötti egyesületek tudnak nagyjából igazságosan versenyezni? Tudom a válaszod, ami megegyezik a Pápaiakéval, ez így van jól, a Bakony pedig nem Himalája. Azt is megsúgom neked, hogy a 13-ban a Pápa miatti feszültség, jelenleg is fennáll, de jó dolog, hogy Te a Duna völgyéből, Ácsról elmagyarázod nekik, hogy nincs semmi baj, nyugodtan versenyezzen az egész 13-as Tagszövetség rövid utakon Pápa ellen, mert a Bakony nem Himalája. A Te érvelésed biztosan megnyugtatja majd Őket, és kitör a béke Cseledi Sándor jóvoltából! A Bakony előtti egyesületeket, Kisbért és Mórt említed, hogy Ők nem okoztak gondot. Igaz, hogy Ők a Bakony előtt vannak, de a Tagszövetség északkeleti sarkában, így berepülésük, nem hatott nyomasztóan a Tagszövetségre. Amikor először a Bátor Antalt bekóstoltad tudtam, hogy a Tata és Környe átigazolása miatt földbe döngölsz majd minket, de azt nem gondoltam, hogy minden fronton ütsz, vágsz majd. De elnézést kérek tőled, a Pápai egyesülettől is, és a 13-as tagszövetség volt vezetőitől is, hogy egyáltalán élünk, egyáltalán létezünk, és elnézést kérek, hogy galambászok akarunk maradni, nem pedig a pápai egyesületnek odadobott pofoznivalók akarunk lenni, életünk végéig. Sanyikám köszi, hogy földbe döngölsz minket, a Horváth Károly esetleges felvétele miatt is! Megjegyezném neked, amit már múltkor is leírtam, hogy a Szövetségből az Elnök úr keresett meg minket, idézem a kérdését: „Ezúton kérem szíves tájékoztatását azzal kapcsolatban, hogy a tagszövetség lát-e lehetőséget arra, hogy az A56 egyesületnek 2013-ra versenyzési lehetőséget biztosítsanak.” Ez a levél nekem el van mentve! Tehát nem mi kerestük meg a Szövetséget, hanem a Szövetség minket, mi pedig válaszoltunk. De ha hibáztunk, nem szabadott volna válaszolnunk, vagy nem szabadott volna fogadásukra igent mondanunk, akkor további elnézésed kérem! A Horváth Károly és az A56 egyesület 29-es tagszövetségben történő versenyzése nyilván kényszermegoldás lett volna, de talán még mindig jobb, mint nem röptetni. Ennek a versenyzésnek a realitását kérdőjelezed meg. Kezdjük ott, hogy a 29-es Tagszövetség egy kényszer szülte Tagszövetség, soha nem állítottuk hogy ideális egy Veszprémtől Esztergomig elnyúló tagszövetség, de ezt hozta a kényszer, amit a túlélésért be kellett vállalni. Megjegyzem, még mindig kisebb a tagszövetség szélessége, mint a 13-ban, amikor ott voltunk, mert ott Ajka-Adony, illetve, ha a szélső tagokat nézzük, akkor Badacsonytördemic-Ercsi szélesség volt, és Pápa-Dunaújváros mélység. A 29-ben a berepülési irányból a távolságaink szinte azonosak, körülbelül 10km-el van távolabb a dúcom Magdeburgtól, vagy Humpolectől, mint az Esztergomi Sporttársaimnak. Ettől függetlenül azért, hogy a 29-es tagszövetségben ne a szél döntse el az eredményt, a Tagszövetség két röpcsoportban versenyez, majd az ott megszerzett pontok összefésülése alapján hirdetünk bajnokot. Az A56 egyesület tehát semmiképp nem versenyzett volna a Székesfehérvér és környéke röpcsoportunkkal, hanem csak az Esztergom és környéke röpcsoporttal versenyzett volna. Pesterzsébettől Tata 89km, ez egy versenyen, gyűjtéssel, bontással 356km, ez egy embernek borzasztó, de esetleg egy egyesület meg tudja oldani. Pesterzsébeti gyűjtőhellyel, ha csak a galambokat kell egy kisteherautóval Tatára vinni, az simán megoldható, de megértem az A56 tagjait, hogy ezt a plusz költséget nem vállalták. Az azonban, hogy a versenyzésük realitását kérdőjelezed meg, egy kicsit érdekes. Összehasonlítottam a Horváth Károly és a tatai, környei, esztergomi sporttársaim dúctávjait Humpolectől-Magdeburgig, ezek nem becsült, hanem pontos adatok! A Horváth Károly galambjainak 56-58 km-el kellett volna többet repülni utanként. Ezt nem tartod reálisnak, jó rendben! Ahhoz viszont nem fűztél kommentárt, hogy az általad oly nagyra becsült 13-as tagszövetségben például a Dunaújváros Pápa ellen versenyzett, és utanként átlag 90-100km-el repültek többet galambjaik, ez sem becsült, hanem ezt is megnéztem, ez is pontos adat. Az ilyen hátrány az reális? De az országban 56-58 km-es berepülési mélységek, vagy ennél jóval nagyobbak tömegével vannak a tagszövetségekben, az reális? Az A56 versenyzése az Esztergom és környéke röpcsoportban viszont nem reális? De csak üss bennünket, ha neked jólesik! Mert tudod, nem az a legény, aki a pofont adja, hanem aki állja.
    Jó galambászatot kívánok neked, és mindazoknak, akiknek volt türelme idáig olvasni.

    Tisztelettel: Izer László

    • Tisztelt (volt) Sporttársak és jelenlegi vezetők!

      Kérem, és tisztelettel javaslom mindenkinek, a jövő érdekében, hogy gondolkodjanak el Furucz Zoltán és Kajtár Attila hozzászólásán. A lényeget fogalmazták meg! Ha ezek a hibák nem lennének, valóban szórakozás lehetne sportunk mindenki számára. Én sem hagytam volna abba!

      Tisztelettel: Hirt Béla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*