Csapdákkal tizedelik a pesti galambokat

Egy kicsit zavaros okfejtéssel próbálja alátámasztani a Hír24 szerzője a városi galambokkal kapcsolatos ellenszenvét. A cikk mégis érdekes és tanulságos. A csapdázásnak ugyanis vannak hátulütői, s ezekre is oda kellene figyelni.

Komfort, fullextra, kaja, pia, haverok – kezdődik a cikk. Populációt menedzselnek, nem irtanak, mégis feljelentik a csapdák állítóit. Ami ugyanis az egyiknek repülő patkány, a másiknak házikedvenc.

szabadon olvasható

Kedves olvasó, soroljon fel öt agresszív állatot! Megvan? Na mibe, hogy benne van az oroszlán, esetleg a cápa, illetve ha ön kreatívabb, a csótány vagy a kullancs. És mibe, hogy nincs benne a városi galamb.

A galambrajok, hiába legalább annyira részei Budapestnek, mint a széttöredezett díszburkolat – szinte észre sem vesszük őket – az egyik legagresszívebb faj, legalábbis ami a városba szokott állatokat illeti. A parlagi galamb – ez a hivatalos neve – szívós, kreatív, kártékony és lehetetlen végleg elijeszteni, ha egyszer megtetszett neki egy hely. Ebből a fajból képzik a postagalambokat is, azaz bárhonnan visszatalálnak otthonukba, ami Budapesten jó eséllyel a Blaha Lujza tér.

Ha csak a téren járunk, a galambokat látjuk ugyan, a lényeget nem: a környező tetőkön, padlásokon vastagon áll a fehér cucc, a szakemberek gyakran tonnaszámra hordják le az ürüléket, amely nagyjából hatvanféle betegséget terjeszt, a gümőkórtól az élősködők okozta bajokon át az asztmáig. Nem kell felmásznunk, hogy elkapjunk valamit: a guanó lefolyik, ha eső éri és porlik, ha megszárítja a nap. Hogy miért pont a Blaha?

Galambcsapda(1)

A téren sok a hulladék – akár konténerben, akár a földön -, a szökőkútnak hála van víz, a környező épületek rozoga padlásai, üreges szocreál homlokzatai pedig tökéletes búvóhelyet adnak. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a párszáz példány él a Blahán, nincs népvándorlás, „akár neveket is adhatnánk mindegyiknek” – mesélik az Animal X munkatársai.

A városban túlszaporodó, a cégeknek és a lakosságnak gondot okozó állatok befogásával foglalkozó cég most az önkormányzattal szövetkezve csapdákat helyez a gócpontokra, azaz a padlások köré, a tetőkre. A spéci nyílásokkal ellátott ketrecek – amikbe beférnek a galambok, ki viszont már nem jutnak – semmit nem csinálnak, csak elfogják őket és pár napig kényszerszállást adnak nekik.

A cég emberei három hónapig hetente kétszer ürítik majd a ketreceket, ürítésenként és ketrecenként nagyjából öt-tíz galambbal számolnak, azaz alaposan megtizedelik a Blahán élő populációt. Hangsúlyozzák: ez nem galambirtás, hanem szaporulat-menedzselés. A madarak az ürítésig jól elvannak a magokkal és a vízzel, amit kikészítettek nekik.

Van még egy ok, amiért a galambok imádják a várost: azért, mert etetik őket. Mindig lesznek, akiket nem érdekel, hogy közegészségügyi szabálysértés és egyszerűen csak jót akarnak az állatoknak, mint például ez az úr is, aki rendre kiszórta a morzsákat a konténerből, kapott is egy figyelmeztetést a fotó elkészülte után. (Hogy aztán megint nekiálljon etetni.)

Vannak nénik, akik fél veknikkel jönnek a térre etetni, de olyan is akad, aki felviszik a galambokat a lakására. Az Animal X-esek egyszer több mint ötven madarat találtak egy lakásban egy idős nőnél, „a bútorokat alig láttuk, olyan vastagon állt mindenhol a fehér guanó” – mesélték.

Az állatvédők („hívjuk őket szimpatizánsoknak, hiszen az igazi állatvédők a környezetvédelmi hatóságok”) rendszeresen feljelentik őket állatkínzás miatt. A pereket elvesztik: a törvény is előírja, hogy egy galamb sem pusztulhat el; ha mégis találnak halott madarat a ketrecekben, azokról mind kiderül, hogy betegség végzett velük.

Úgy teljes a kép, ha eláruljuk, mi történik a galambokkal: begyűjtés után két hétig karanténban maradnak – így szűrik ki a beteg példányokat -, majd solymászok osztják el őket egymás között, sólyomeledel gyanánt – írja a Hír24. ♦

Szövetségi döntés a startvideókkal kapcsolatban
Sokat fizethet, aki Bécsben galambot etet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*