Jusson is, maradjon is: hogyan vásároljunk galambot?

galamb-ketrecben-kinai-arveresen-700Alighanem fordulóponthoz érkezett a postagalambsport, amely az utóbbi években nem csak idehaza, hanem a fejlettebb országokban is válságjeleket mutat. Soha nem várt lendülettel csökken szinte minden nemzeti szövetségben a taglétszám, az új kezdeményezések pedig csigalassúsággal bontakoznak ki.

Manapság a tömeg, a nagy mennyiség dominál idehaza is. A “menők” három-tíz csapatot küldenek, mert meg tudják fizetni. A kispénzűek is igyekeznek legalább egy-két csapatot finanszírozni. Ám már sokan sokszor leírták: kis létszámmal is lehet nagy sikereket elérni. Idehaza még nem annyira, mert a tagszövetségek vezetői továbbra is a csapatversenyt erőszakolják rá a tagságra, ezzel felesleges
pénzkidobásra kényszerítve nagyon sok embert.

Olvasd tovább

Az elveszett kincsek vadásza, a Horemansok örököse

Herbert Wieden1-700Herbert Wieden már a német postagalambsport legnagyobbjai közé tartozik. Nagy, mert galambjai mindenhol jól repülnek. Nagy, mert ő maga is mindíg jól versenyez. Nagy, mert alapelveihez hű maradt, mindenekelőtt saját vonalához. Ezek a Horemans-galambok, melyek vére még ma is a Wieden-galambokban csörgedez.

Herbert Wieden 52 generációra tudja visszavezetni galambjait. Az első generáció, amiket 1958-ban kapott Paul Horemanstól, Gummarus apjától, 8 napos fiókák voltak. Ezeket magának kellett felnevelni. Paulnak volt egy galambja, a „75”-ös, ami Herbert Wiedennek felettébb tetszett, ezért kapott belőle egy tojást. Ebből kelt egy világos kovácsolt hím.

Olvasd tovább

VASÁRNAPI LEVÉL: Galambászok nehéz napjai

Furucz ZoltánAz idén egyre jobban megbarátkoztam a galambom.hu oldalon található lehetőségekkel. Sajnos, ezzel nem vagyunk túl sokan, az egyesületemben összesen hárman vagyunk, akik rendszeresen használjuk a programot. Pedig sok funkciója közül van több is, amely nagy segítséget nyújthat nekünk.

Az egyikről már írtam. A galambjaim gombra kattintva mindig frissen megnézhetjük, hogyan teljesítenek a versenyeken madaraink. Ha a bal oldali menüben beállítjuk, hogy a rangsort a 2016-os eredmények alapján állítsa fel a program, akkor az első helyen az a galamb lesz, amely az idén a legtöbb helyezést repülte.

Olvasd tovább

Mit láthatunk egy fiatal galambon?

Piet de Weerd4Annak idején az országos kiállításon, 1987 elején hosszú sor kígyózott egy kis szoba előtt. Mi, akik türelmesen várakoztunk arra, hogy végre sorra kerüljünk, egy számunkra fontos, akkortájt kurriózumnak számító könyvet szerettünk volna megvenni: Piet de Weerd A levegő versenyparipái című vaskos kötetét.

Ez a könyv, bár alapvetően a negyvenes-ötvenes-hatvanas évek postagalambsportjával foglalkozik, egy olyan szerző alkotása, aki világhírre tett szert galambszerete és hozzáértése okán. És szerencsére akadt egy kitűnő magyar galambász, Pakuts Károly, aki lefordította ezt a ma is igazi bibliának számító művet.

Ebből idézünk egy, mostanság aktuális részt.

Olvasd tovább

A háromszög-tenyésztést fejleszti: Kajtár Attila (2)

galamb a kézbenÁcson jártam egy postagalambásznál, aki előre megtervezetten, tudományos alapokra helyezve tenyészti postagalambjait. Állattenyésztői precizitással tenyésztett galambjai ma már nemzetközi szinten is eredményesen megállják helyüket, öregbítik a magyar postagalamb-tenyésztők hírnevét. Kajtár Attilát (2941 Ács, Dugonics út 15.), kerestem fel, akit elsődlegesen is az öröklődés érdekel, és sikeresen alkalmazza azt a tenyészetében. (Cikkünk második része.)

– Mi is ez a tenyésztési forma?

– A szintetikus tenyésztés. Ez a tenyésztési forma szintén a haszonállat tenyésztésben alkalmazott módszer, mely viszonylag gyors eredményhez vezet.

Olvasd tovább

A háromszög-tenyésztést fejleszti: Kajtár Attila (1)

galamb a kézbenÁcson jártam egy postagalambásznál, aki előre megtervezetten, tudományos alapokra helyezve tenyészti postagalambjait. Állattenyésztői precizitással tenyésztett galambjai ma már nemzetközi szinten is eredményesen megállják helyüket, öregbítik a magyar postagalamb-tenyésztők hírnevét. Kajtár Attilát (2941 Ács, Dugonics út 15.), kerestem fel, akit elsődlegesen is az öröklődés érdekel, és sikeresen alkalmazza azt a tenyészetében.

Előzetes egyeztetés után fogadott szépen berendezett otthonában. Attila már türelmetlenül várt minket, hiszen kissé elkeveredtünk a városban. Rövid bevezető beszélgetés, kávézás után a galambmustra következett. Attila galambjai teljesen zárt rendszerben vannak elhelyezve, amit egy közlekedő folyosó választ ketté.

Olvasd tovább

Egy sokat emlegetett régi írás közkívánatra újra
Anker Alfonz: Alulról felfelé 6.

Anker AlfonzA MINŐSÉGMEGÍTÉLÉS KÉRDÉSEIRŐL

A téli-tavaszi időszakban van a legtöbb időnk arra is, hogy egyes galambjaink külső adottságain, fogyatékosságai is morfondírozzunk, törjük a fejünket azon, hogy hogyan lehetne előrébb jutni, jobb alkatú galambokat tenyésztenünk.


Mivel 35 éve nyitott szemmel figyelem a mindenkori legjobb galambokat, úgy vélem, eléggé időtálló vélemény marad, ha azt mondom: nem a kiállítási típus az, amely a legjobb versenygalambok típusa. A legnagyobb világsztárok, hazai menők túlnyomó többsége nem a széles,  rövidtestű típusba való, hanem egy nyújtottabb, keskenyebb mellű, keskenyebb hátú, de gyakran szélesebb farkú formát mutat, ha hím, egykori tojó jellegű fejjel.

Olvasd tovább

A Gelderland Unió (4500 tag) általános bajnoka: Joop Groenen, Nijmegen (Hollandia)

Joop Groenen és feleségeMottója: A jól végrehajtott és erős szelekció abszolút szükségszerű.  Sok bajnok akad a postagalambsportban. Karizmatikus, nagy bajnok már sokkal kevesebb van. Az igazi szuperbajnokokat pedig lámpással kell keresni. Ezek azok az emberek, akik évtizedek óta úgy uralkodnak a bajnokságokban, mint egy király. Ha mindezt valaki egy viszonylag kicsi állománnyal tudja elérni, mint Joop Groenen, azt minden összevetésben valóságos hősnek tekinthetjük. Amit ez az ember művel évtizedek óta a versenyeken, az hihetetlen.

2009-ben ismét elverte a port a többieken ez a toptenyésztő, aki Ooij-ban, egy barátságos kis faluban, Nijmegen árnyékában él. Titáni küzdelemben ismét megszerezte a rangos, általános bajnoki címet. A szervezetnek mintegy 3.800 tagja van, és a versenyutak az 500 kilométeres versenytáv köré összpontosulnak.

Olvasd tovább

Még nem késő: gondolatok a tenyésztésről

tokosodó fiatal a kézbenMár elkezdődött a tenyészszezon, de soha nem késő újragondolni egy-egy döntésünket. Itt az ideje tehát még egyszer átgondolni, hogyan tenyészthetnénk jobban, hogy lehetőleg jobb galambokat kapjunk.

A leginkább elterjedt tenyésztési módszer az un. jót a jóval összetenni, no persze, ha van ilyen galambunk. Természetesen megvan az esély arra, hogy ezen keresztül jót tenyésszünk. Azonban, hogy ez semmi esetre sem sikerül mindig, azt bizonyítja egy egész sor jómódú tenyésztő, akik egyik Ász galambot veszik a másik után és azokból tenyésztenek, annak ellenére még sokáig nem tűnnek föl a bajnokok között. Azonban ha valaki valóban bizonyítottan jó galambot vásárol, nyilván könnyebben boldogul, mint ismeretlen, teljesítmény nélküli galambokkal. Ezalatt persze nem olyan galambokra gondolok, melyek törzskönyve Ádámig és Éváig visszavezethető, hanem olyanokra, amelyek úgy a versenyeken, mint a tenyésztésben teljesítőképességeiket bebizonyították. Azonban ez egy olyan út, amelyen csak kevesen tudnak járni, mert a hétköznapi János aligha tud magának ilyen galambot vásárolni.

Olvasd tovább

A “Klare”-ügy – Pakuts Károly egy régi írása Anker Alfonzról és a Klare-64-ről

Anker AlfonzGondolom, nem csak én vagyok úgy, hogy ha a kezembe akad egy régi galambász újság és egy olyan cikkel találkozom benne, amely Anker Alfonzról (képünkön) szól, egy kicsit még mindig megilletődve gondolok azokra szép időkre, amikor még nyugalom és béke volt és a postagalambsport hőskorát éltük. Manapság a pénz mindent romba dönt, amit évtizedek alatt felépítettünk, egy primitív és erőszakos világba kényszerítették a szebb napokat megélt magyarokat, de hagyjuk a politikát: a napi dolgokról vagy jót, vagy semmit… Olvasgassuk inkább a régi cikkeket, most éppen Pakuts Károly egy remek írását, amely 1987-ben jelent meg.

A Janssen galambok mellett szeretnék szólni a “Ponderosa” tenyésztelepen található Desmet-Matthijs törzsről. Tesszük ezt magyar nagymesterünkre is emlékezve, akiről köztudott, hogy a Delbar-Fabry és a Symons-galambok után, mely törzseket mind figyelme körébe vont, s velük nem kis sikerrel versenyzett is, végül a Desmet-Matthijs galambokig jutott el, s halála előtt az volt a meggyőződése, hogy ezek a galambok képviselik azt a típust, amelyre a majdan létrehozandó Anker-törzs is épülhet.

Olvasd tovább