VASÁRNAPI LEVÉL: toll, papír és kategorizálás

Furucz ZoltánAz elmúlt napokban kiütött valami nyavalya és több időm volt, hogy olyan dolgokkal is foglalkozzak, amire máskor nem figyelek, vagy a kelleténél kevesebb energiát fordítok. Ráadásul a laptopom is kipurcant, napokig egy öreg irodai géppel bíbelődtem, ami meg olyan lassú volt, hogy ha megnyomtam rajta az enter gombot, nekiállhattam kávét főzni, mert percekbe tellett, mire például egy nagy méretű fotót átméretezett. Az már csak a hab volt a tortán, hogy éppen egy határidős nyomdai munka kellős közepén történt mindez, akkor, amikor száz megás küldeményeket kellett ftp-n feltölteni. Mondanom sem kell, úgy ment a dolog, hogy reggel elindítottam, délutánra kész lett.

Esténként, leszokóban a tévénézésről, előszedtem régi könyveimet. Az egyik nap Anker Repülő keresztrejtvényét választottam, már csak azért is, mert egy ideje foglalkoztat valami. Azt talán már leírtam itt is, de az biztos, hogy az elmúlt hetekben többeknek is elmondtam, hogy lassan letisztultak bennem a dolgok, s ma már látom, hogy a sikeres galambászkodáshoz három dolog kell:

(A cikk teljes terjedelmében szabadon olvasható!)

Olvasd tovább

Janssen-dúc: örök búcsú egy nagyszerű állománytól

Janssen-LuoisTavaly véget ért egy fejezet: elárverezték a Janssen fivérek még megmaradt galambjait. Az árverés kitűnően sikerült, az online felületen sok ezren licitáltak. Az átlagár meghaladta a 10.000 eurót, pedig a  meghirdetett galambok egy része gyűrűtlen volt. Mégis sokan tudják ma is, hogy a több évtizedes kitartó és átgondolt tenyésztés eredményeként létrejött törzs hatalmas genetikai potenciállal rendelkezik és aki ezekből be tud szerezni egy-egy egyedet, nagy reménnyel vághat neki a jövőnek.

Arendonk egy kis város az antwerpeni Kempen régióban, de világszerte ismert hely a postagalambászok körében. Itt éltek a Janssen-testvérek, akik örökre bevésték nevüket sportunk történetébe.  Ők világhírű galambokat tenyésztettek. A kezdet több mint 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Drieske versenyezni kezdett a galambokkal. Ez az év 1884 volt! – számol be a történetről a www.pipa.be.

Olvasd tovább

Téli tenyésztés csődör módszerrel

Az év fordulója előtt hat héttel Hollandiában és Belgiumban lázas postagalamb párosítások folynak. Teszik ezt azért, mert náluk a fiatalok versenyeztetésének más hagyományai vannak, mint Németországban, vagy például nálunk, Magyarországon. Az NPO-versenyek egyre népszerűbbek. A klasszikus nemzeti Orleans a világ legnagyobb versenye 150-200 ezer fiatal galamb részvételével. Aki ezt a versenyt megnyeri, kilép az ismeretlenség homályából. Belgiumban a fiatal galambokkal már májusban elkezdik a versenyeket, jóval több utat szerveznek, mint pl. Németországban vagy Magyarországon.

 

De tudok olyan tenyésztőkről, akik a korai költésű fiatalokat június és július hónapban már az özvegyekkel együtt versenyeztetik. Ezek a tenyésztők a korai fiatalokat minden további aggodalom nélkül 600 km-ig küldik. Ez gyakorlatilag nálunk is kivitelezhető lenne. Volt a mi egyesületünkben is olyan tenyésztő, aki a második prágai versenyre első költésű fiatalokat is pakolt, nem egyszer jó eredménnyel.

Mi kell a sikeres téli tenyésztéshez csődör módszerrel?

Olvasd tovább

Most aktuális: egy vélemény a téli tenyésztésről

Az elmúlt években gombamód elszaporodott azon postagalambászok száma, akik már télen megkezdik a tenyésztést. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mi lehet emögött? Annyi bizonyos, hogy nem csupán a Németországban későre tolódott fiatalok versenye miatt, hanem kell, hogy legyen néhány jelentős sarokpont, amely a téli tenyésztést a jövőben csaknem elkerülhetetlenné teszi. Az utóbbi években, és még várhatóan nagyon hosszú ideig vitathatatlanul a legnagyobb rém a fiatal galambjaink számára a fiatalok betegsége.

A betegség súlyos kitörésének lehetősége a télen kelt fiataloknál csak egy töredéke a megszokott időben (február – március) nevelt fiatalokéhoz képest. Ha ennek ellenére mégis előjön, a télen kelt galambok esetében ez március-április táján fog jelentkezni. Fiataljaink ilyenkor teljesen mentesek a tréningek, versenyek, az esetleges nyári forróság okozta stressztől, a betegség csupán egy nagyon enyhe formában lép föl és néhány nap alatt, kiengedés nélkül egy könnyű takarmányon, sokszor még a gyógyszerezést is mellőzve, elillan. Ha a galambok egyszer a betegségen keresztülestek, az állomány a járványból kilábalt, normális esetben ez a rém nem téma többé.

Olvasd tovább

Néhány egyszerű tenyésztési kérdés

A hírneves Kipp & Söhne (Althornbach) duó egyik tagját kérdezgették egy maratonos győzelmük kapcsán, amit egy egyéves tojóval értek el. Hugo Kipp így magyarázta azt a tenyésztési hozzáállást, ami a sztár állományt fenntartja:

– Figyeljük meg a galambok viselkedését minden nap. Így lehet megérteni a karaktert. Közben a megfigyeléseket folyamatosan össze kell vetni az eredményességgel, hogy ne kövesük el a jövőben ugyanazt a hibát. Mindez nem csak a versenyzőkre, hanem a fiatalokra, sőt a tenyészekre is igaz. A tenyészek esetében nem a legfrissebb eredmények a lényegesek, hanem a kevésbé jó örökítők megtalálása. Ne csak az eredményeket jegyezzük fel, hanem a legkisebb részleteket is.

Olvasd tovább

Szelekció: tanácsok azoknak, akik tudják, mit akarnak, és készek megtanulni azt is, hogy hogyan

Az elmúlt időszakban a szezonhoz igazodva kiemelten foglalkoztunk a fiatal galambok versenyeztetésével, egészségügyi problémáival. A szezon végén viszont a selejtezésé a főszerep. Ebben a témában is jelent meg írásunk, most egy sokak által ismert és tisztelt, ma már aktívan nem versenyző, a galambászokkal ritkán találkozó, kiváló tenyésztő, Szappanos István írását adjuk közre a szerző személyes hozzájárulásával.

Kétféle galambász van. Az egyiknek túl gyorsan jár a keze, a másik nem mer selejtezni. Ez valahol érthető is. Ahhoz, hogy megfelelően végezhessük ezt az igen komoly tenyésztői munkát, megfelelő szemlélettel kellene rendelkeznünk. Ez a szemlélet több évtizedes tapasztalat, munka, tanulás, és kudarcok árán sajátítható csak el. Nehezíti a tanulást, hogy a szakirodalomban is válogatni kell, mivel sok a téveszme. A válogatáshoz „galambász műveltség” szükségeltetik, vagyis az igazat a hamistól meg kellene tudni különböztetni. Kész tehát a 22-es csapdája. Sokat lehet tanulni egymástól is. Mindenkinek van véleménye. Ma Magyarországon annak van igaza, aki hangosabban beszél…

Olvasd tovább

Tíz tévedés, amik miatt egészen biztosan soha az életben nem leszel bajnok

Akik már régóta galambásznak, tudják, hogy bajnoknak lenni nem is olyan egyszerű. A csúcsra vezető út eléggé rögös, s ha valaki végül feljut, nagy áldozatokat kíván, hogy ott is maradjon. A kezdők gyakran azt hiszik, elég lemásolni azt, hogy mások hogyan csinálják és máris hipp-hopp elérik a célt. Mi azonban, akik sok kukoricát kiszórtunk már a galambjainknak, tudjuk, hogy vannak emberek, akik soha nem lesznek bajnokok, sőt vannak olyanok is, akik örök vesztesek maradnak.

Ad Schaerlaeckens egyszer rászánt egy kis időt és összegyűjtötte a tíz legfontosabb okot, hogy valaki miért nem lesz bajnok. Ezt felhasználva adjuk közre saját tapasztalatokkal kiegészítve a mi tíz pontunkat.

Olvasd tovább

Hamarosan vége a szezonnak, most kell dönteni: melyik tenyészgalamb marad és melyik megy?

Nemsokára vége a szezonnak, a fiatalok megrepülik utolsó versenyeiket. Sokan fellélegeznek, mert úgy gondolják, vége a mindennapok rendszeresen jelentkező terheinek. Nem kell hajnalban kelni, hogy etessünk vagy hajtsuk a galambokat, s esténként is gyakran előfordul, hogy kimarad egy-egy etetés, mert a gazda éppen nem ér rá, lehet, hogy nincs is otthon. A család is igényli, hogy kevesebb időt töltsünk el a galambokkal és többet foglalkozzunk a többiekkel, akik egész nyáron türelmesen várták, hogy eljöjjön a pillanat. De mielőtt eljön a téli pihenő, még van egy nagyon fontos dolgunk: a tenyészpárok értékelése.

Tehát vége lesz hamarosan. Sok galambásznak biztosan. Ők lesznek azok, akik most úgy gondolják, az új szezon majd csak jövő tavasszal kezdődik. Az igazán sikeres tenyésztők viszont azt mondják, 2013-at most kell megalapozni. Kész terveik vannak arra, hogyan vezényeljék le az ősz legfontosabb folyamatát, a vedlést, hogyan erősítsék meg a galambok immunrendszerét, hogy felkészítsék őket a télre.

Olvasd tovább

Amit a nagyok a saját bőrükön megtapasztaltak 2.

Ebben a cikkben újra idézzük a belga és holland galambászok lecke értékű megjegyzéseit, vagy véleményeit. És a tanulás az, amit minden törekvő galambász szeretne. Az a pillanat, amikor azt gondoljuk, mindent tudunk a sportról, a pillanat, amikor azt hisszük senki nem tud tanítani minket, a vég kezdete. Kételkedések és kérdések jellemzik a bölcs embert. Tehát lássuk újra – írja tapasztalatait összefoglalva Ad Schaerlaeckens. Most cikkünk második részét adjuk közre.

DE BRUYN: EGY HADSEREGRE VAN SZÜKSÉGED. A németalföldi fogorvos a sikeres dupla özvegyes reptetéséről ismert. Nyugat-Európa többsége özvegy hímekkel versenyez (a tojó marad otthon). Egy kis csoport (Engels, a néhai Vervoort, Ijskout, Geerts, Vercammen) özvegy tojókkal versenyez (a hímek maradnak otthon), csak egy maréknyi versenyez természetesen (Klak). De Bruyn egyaránt versenyzett özvegy hímekkel és tojókkal, mivel “ez így gazdaságosabb”. Ha harminc hím őzveggyel versenyzel, hatvan galambra van szükséged.

“Utálom azt az elképzelést, hogy a galambjaim felét itthon hagyjam, ha megy a verseny. És van itt még egy dolog. Hogyan tudhatod meg, hogy egyáltalán jók-e a galambjaid, ha nem versenyzel velük? Ha mind a két nemmel versenyzel, jobban megismered a galambjaidat, és nem kell a galamboknak az idejüket a dúcban vesztegetni” – állította ő.

Olvasd tovább

Amit a nagyok a saját bőrükön megtapasztaltak 1.

Ebben a cikkben újra idézzük a belga és holland galambászok lecke értékű megjegyzéseit, vagy véleményeit. És a tanulás az, amit minden törekvő galambász szeretne. Az a pillanat, amikor azt gondoljuk, mindent tudunk a sportról, a pillanat, amikor azt hisszük senki nem tud tanítani minket, a vég kezdete. Kételkedések és kérdések jellemzik a bölcs embert. Tehát lássuk újra – írja tapasztalatait összefoglalva Ad Schaerlaeckens.

VAN DE POL: BUTASÁG A JOBB HELY. Van de Pol a kései hetvenes években lepte meg az országot hallatlan eredményével a fiatalok hosszú-távú versenyében. Igazából az én eredményeim majdnem olyan jók voltak, de nem annyira meggyőzőek.

Jóllehet 9 díjat nyerni 10 galambbal jobb eredmény, mint 50 díjat nyerni 70-nel, de aki 50 díjat nyer, az viszi a prímet. Van de Pol elintézte, hogy legyen otthon 40 galambja akkor is, amikor a többi sporttársnak egy sem.

Természetesen jó galambjai voltak, de volt még valami. Akkoriban csak ő és én voltunk azok, akik sötétben tartottuk a galambokat. Később Aarts és a többiek is így tettek és rémálmaivá váltak a többieknek. Mint “fiatal galambász szakértőket” sokat pletykálkodtak rólunk és kritizáltak minket. Azzal gyanúsítottak minket, hogy van valami titkunk, valójában volt (a sötétítés), de a többiek azt hitték, a gyógyszerezés.

Olvasd tovább