VASÁRNAPI LEVÉL: Ez a mi olimpiánk volt!

Furucz ZoltánLassan egy hete, hogy befejeződött a 34. Postagalamb Olimpia Budapesten. Negyven év után rendeztek ismét a magyar fővárosban ilyet, pedig olimpiát amúgy kétévenként tartanak. A rendezés joga lassan megy körbe-körbe, Európát nem hagyja el.

Nem voltam ott végig, minden nap az eseményen, így nem tudok “hivatalos” véleményt mondani, csupán a benyomásaimról írni. Számomra azért is volt maradandó ez a rendezvény, mert itt volt a világ postagalambsportjában jelenleg az élvonalat képviselő bajnokok egy része, akikkel volt alkalmam érdekes riportokat készíteni – ezek hamarosan olvashatók lesznek honlapunkon. A postagalambászat jövőjéről beszélgettünk például Filip Herbots-szal, Evert-Jan Eijerkamppal, Jef Vanwinkellel, és Jaap Koehoornnal. Mondhatom, voltak olyan, kérdéseinkre adott válaszok, amikor szemünk-szánk tátva maradt…

Részt vettem a pénteki állatorvosi konferencián is, amely érdekes témákat feszegetett. A rendezés profi volt, felkészült szinkrontolmácsok segítették a résztvevőket, hogy meg is értsék egymást. Sajnálatos, hogy az egyébként sem túl nagy teremben annyi magyar volt, hogy ha meg akartam volna számolni őket, a két kezem, elég lett volna. Hogy mégis átélhessék azok is, akik nem voltak ott, rögzítettük a hanganyagot, amelyből az első rész már olvasható, a másik két rész a jövő héten kerül fel a honlapra. Az olimpiával kapcsolatos cikkeinket bárki szabadon olvashatja!

Eredményeinket majd a nálam hivatottabbak értékelik. Jól látszik az a tendencia, hogy a világ a specializálódás felé halad, ami azt jelenti, hogy elkülönülnek egymástól a távok, s mindenki arra orientálódik, amerre kedve van. Ha a rövid-, ha a közép- vagy a hosszútávot választja, mindegyikre egész szezonra teljes programot kap, tizenkét-tizennégy utat, amelyeken viszonylag “könnyű” olimpiás galambokat “gyártani”. Nálunk több tagszövetségben még úgy néz ki a főprogram, hogy négy-négy rövid-, közép- és hosszútávú út alkotja – na ez az, ami felett már eljárt az idő.

Ami a rendezést illeti, a magyar szövetség kitett magáért. Köszönet illeti Bárdos István elnököt és az általa irányított stábot, hogy ismét egy emlékezetes olimpiát adtak a világnak. Ha esetleg bárki, bárhol tapasztalt is olyan dolgot, amelyet lehetett volna másként is csinálni, azt tudja be “gyakorlatlanságunknak”, hiszen negyven évente rendezni egy világeseményt, nem ad lehetőséget, hogy rutint szerezzünk benne.

Abban pedig már csak titokban reménykedünk, hogy a következő budapesti olimpiáig nem kell megint negyven évet várni… (Furucz Zoltán)

 

Olimpia, állatorvosi előadások: a nyugat-nílusi láz
Több galambász kellene a jobb olimpiai eredményhez

Hozzászólások

VASÁRNAPI LEVÉL: Ez a mi olimpiánk volt! — 15 hozzászólás

  1. Szakosodás? Ez az ami a 20-as kerületben nincs. Csak rövidtávot nem lehet röptetni, be kell fizetni a közép ill. a hosszútávot is.Aki csak rövidtávot akar röptetni (mert csak szórakozni akar, vagy egyéb ok miatt) az jog vesztett, botütőnek nevezik és fejőstehénnek nézik. Na ez az ami tisztességtelen, ezért (is) hagytam abba.

    Ez a Magyar valóság jelenleg.

    • Semmi tisztességtelen nincs abban, ha a 20-as kerület eldönti a feltételeit. A többség így szereti. Ha nem értesz egyet,
      a. abbahagyhatod,
      b. meggyőzheted a kerületet, hogy a te elképzelésed érdemes a támogatásra,
      c. szervezel egy olyan versenyzési egységet, amely a te elképzelésednek jobban megfelel, ekkor ti tervezitek és hajtjátok végre azt a programot, amit kitaláltatok.

      • Na ez a stílus jellemző ÖNÖKRE tisztelt “Sporttárs”!

        A többségi döntéssel, ha valóban az, semmi bajon.De ez nem az. Az egyesületeknél nem volt (minden döntésről elmondható) megtárgyalva, a kerületi gyűlésekre a küldötteket nem a tagság választja és bízza meg milyen ( ALAPSZABÁLY……! OLVASTA már?) álláspontot képviseljenek. A kerülettől küldött meghívóban szereplő napirendi pontok köszönő viszonyban sincs a tényleges napirendi pontokkal.A tagokat kész tények elé állítják.Ebből számomra az következik, ÖNÖK félnek a többségi döntéstől?! A pécsi L-8-ba így megy.
        Azért köszönöm, hogy egyáltalán válaszra méltatott. Ezt az egyesület EB Elnöke az Egyesület Elnöke, a Szövetség Elnöke és Alelnöke nem tette meg. Az Ön által nevezett többség egy öntörvényű, maradi kisebbség. A többség már a szakosodást(lásd Vasárnapi Levél) követi.

        • Egészen pici észrevételt teszek a maradiságra, mert ez kissé bánt. Sok kezdeményezésben vettem részt, többségüket magam találtam ki. Például 1996-ban bevezettem a Magyar Kupát, amely a szakosodás alapja, innen kezdve létezik országos rövid-, közép- és hosszútávú összevetés.
          De például alapító tagja vagyok a Maraton Klubnak is, én szerveztem az ország első nem specifikus klubját (Délbudapesti Postagalamverseny Klub, 1991), kiharcoltam a nemzeti versenyek szabad zóna-alkotását, és még az első gödöllői pénzdíjas versenynél is segédkeztem.

  2. Azt még hozzáteszem, a jelenlegi helyzetbe az lenne kívánatos ha nemcsak a többségnek a kisebbségnek is lehetősége legyen a szórakozásra. Ha így megy tovább ( nem tetszik abba lehet hagyni) akkor a többségből hamarosan egy életképtelen kis csoport lesz. Ez a 24. óra!

  3. Kedves Ernő!

    Ez egy kicsit arrogáns hozzászólás volt Tőled! Inkább azon kellene elgondolkodnod, hogy más országokban mitől van sokkal több galambász a lakosság számához képest. Gondolok itt Portugáliára, Romániára és Lengyelországra. Talán az Ő programjaikat kellene megvizsgálnunk. Inkább ezzel kell foglalkozni, nem leoltani másokat!

    • Gondolom, zavarba jönnél, ha meg kellene védened az arrogáns jelződet. Csak az igazságot írtam és tárgyilagosan. Az önkormányzatiságon alapuló egyesület olyan közösség, amely a saját tagjai szórakozását szervezi, ha akar, még jótékonykodhat is, támogathat kisebbséget, de a pénzt nekik kell előteremteni ehhez. Pénz az meg kevés, marad ez a szemforgató más hibáztatás, amely ellenkezik a józan ésszel. Ha valakinek igénye van, dolgozzon meg érte, fizesse meg, de ne másoktól várja a megoldást.

      A létszám ügye meg más kérdés. Ténylegesen itt is nő, 5000-re nőtt a korábbi 4000-ről, konkrétan semmi köze ehhez senkinek, talán az életszínvonal teszi lehetővé a galambászást. Nyilván tenni kellene azért, hogy gyorsuljon a folyamat.

      • Az a. pont verte ki a biztosítékot nálam. Így is kevesen vagyunk, nem hiszem, hogy ez a megoldás egyáltalán szóba kell, hogy kerüljön. Egyébként a mondanivalót értem, nekem a stílus kicsit nyers.
        A létszámot tekintve más a véleményem, szerintem 3500-ra csökkent. Ugyanis ennyien tesznek galambot a kosárba.
        Ezt egyébként abban az összefüggésben hoztam szóba, hogy ahelyett, hogy abbahagyásra biztatnánk a kollégánkat, inkább vizsgáljuk meg, mit csinálnak másképp az említett országokban, hogy növelik a létszámot. Amíg egy 10M fős Portugáliában 15 ezer a létszám, vagy egy 36 Milliós Lengyelországban 50 ezren galambásznak, addig van mit tanulnunk tőlük. De legalább egy tanulmányt megérne, hogy Ők mit csinálnak. Akár ebben az internetes újságban is lehetne egy cikksorozat erről.
        Részemről a téma lezárva, maximálisan elismerve az általad említett bevezetett újításaidat is.

  4. Tisztelt Ernő!
    Röviden, felfogásbeli különbség van köztünk.Én a 132 egyesületi tag összességét (külön a kerület, ilyen nincs) tartom kerületnek. Kerületi közgyűlésnek meg az egyesületi tagok által választott küldöttek összességét. Akik az előre meghirdetett pontok szerinti témában az egyesületi közgyűléstől kapott utasítás szerint szavaznak.Így jön létre a többségi döntés. Ami a 20-as kerületben történik az nem ez,hanem egy Önjelölt kisebbség döntése csupán.
    Amit tett az dicséretes, gratulálok de nyilván az sem működne az írott szabályok betartása nélkül. A korral azonban lépést kell tartani , különben maradiak leszünk.Elnézést a terjedelmességért.

  5. Valójában sokkal több a közös bennünk, mint gondolná. Például én is a tisztességes demokrácia híve vagyok, és életem terjedelmes időszakát töltöttem el a kiskirályok és társult haszonlesőik elleni harcban.
    Ám egyet azért látnia kell mindenkinek, a postagalambsport csak úgy működik, ha ahhoz a szervezők és háttérmunkások elvégzik a munkáikat. Nagyon nehéz úgy jobb útra terelni közösségünket, ha a kiskirály egyúttal a kulcsember is. És ez mindenütt létező jelenség, a leleményes magyar nyelv is ezzel a kihívással birkózik, amikor azt mondja, nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját.
    Remélem, sikerült egy másik nézőpontra felhívnom a figyelmét.

  6. A lényeget fogalmazta meg. Most egy másik Gelencsér Ernő szólalt meg.Az egyesületeknél az elnök vagy a leghangosabb dönt mindenben. Ezek Bárdos Úr szavai, az újságba nyilatkozta, de sajnos nem tesz ellene semmit.

    • Tények és érvek helyett arrogancia, ez a stílusotok. Nagy baj!

      Magyar Postagalamb Sportszövetség lapja, áprilisi szám,4. oldal, középső oszlop, alulról a második bekezdés. OLVASD!!! El!

    • A VITAKULTÚRÁRÓL!

      Aki a nagy nyilvánosság előtt sem képes magát visszafogni ( az egyébként semmitmondó, csupán sértegető hozzászólásával) saját magáról és táboráról állít ki elégtelen bizonyítványt. Meg kellene tanulniuk másokat tisztelni, odafigyelni mások mondandójára, előbb gondolkodni, aztán megszólalni.

Vélemény, hozzászólás?